A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 32. Kunt Ernő emlékére. (1994)

TANULMÁNYOK - BYONG-MO KIM: Megalitikus kultúrák Koreában (magyar és angol nyelven)

1. ábra. A kőkamrák ázsiai elterjedése Kőkamrák A kőkamrák - vagyis lényegében kőlapokból álló koporsók - számos változatban jelennek meg. Általában egy fedőlap, egy fenéklap és négy oldalfal alkotja őket, de előfordul az is, hogy a falak több kisebb kőlapból állnak, máskor a fenéklap hiányzik. Mindenesetre jelen cikkben a kőkamra azt a kőlapokból álló „ládát" jelenti, melybe a halottat helyezik, tehát nem vonatkozik más, némileg hasonlatos temetkezésekre, melyeknél szintén köveket használnak fel, így nem tartoznak ide pl. a kőpakolásos sírok vagy azok a sírok, melyeknek kőből épített halotti kamrájába bejáraton keresztül helyezték az elhunytat. Japánban is tártak fel kőkamrákat. Belső-Mongóliában, Chi-feng nevű lelőhelyen is sok kőkamra került elő, falaik több kőlapból állnak.

2 Ezek a kb. Kr. e. I. évezredből származó kőkamrák számos bronzkori leletet - vöröses kerámiát, bronzgombokat és bronzkéseket - tartalmaztak. Az orosz tengerparti területen is tártak fel a Kr. e. I. évezred közepéről származó kőkamrákat a Heilung-chiang mentén és Chi-linben. Kína ÉK-i része, a Sun2 The Society of Orientál Archeology, 1938, Chi, feng-shanhou, Tokyo (japáni) 140