A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/2. (1993)

MEDGYESI Pál: 10-11. századi temető Sarkadkeresztúr határában (előzetes jelentés)

zad végéig határozza meg. Ugyan ezen a véleményen van Szőke Béla Miklós és Ván­dor László is. A 31. számú sírban kislány feküdt (V. t. 2.). A sír tájolása Ny 46' volt. A sír hossza 125 cm, szélessége a fejnél 51 cm, a lábnál 55 cm, mélysége 54 cm. A váz hossza kb. 110 cm. Akislány szájában Salamon király ezüstpénzét találtuk 1 (XIV. t. 3.). A koponya és az alsó állkapocs alatt egy-egy ezüst, nyitott hajkarika került elő (XIV. t. 2., 4.). A nyakban levő gyöngysor egy levágott sarkú hasáb alakú borostyángyöngyből, egy ugyan­ilyen alakú, de kisebb gyöngyből, piros és zöld hengeres gyöngyökből, világoszöld nyo­mott gömb és ikergyöngyből, valamint sárga üveggyöngyökből áll. A gyöngyök között talált vékony, két helyen átlyukasztott bronzlemez valószínűleg szintén a gyöngysor ré­sze volt (XIV. t. 6.). A koponya mellett jobb oldalon kis vaslemez töredéke került elő (XIV. t. 5.). A jobb combcsont belső oldalánál talált bronzkarika gyűrű lehetett (XIV. t. 1.). Említést érdemel a 84. számú női sír is (V. t. 3.). A sír tájolása Ny 47', hossza 219 cm, szélessége 69 cm, mélysége 149 cm. A mellkas csontjai szétmállottak. A váz hossza 165 cm. A balra fordult koponya mellett, az orrüreg irányában, ezüstpénz töredéke fe­küdt (XV. t. 2.). A koponyán két nyitott, kerek átmetszeni, ezüst hajkarika volt (XV. t. 3-4.). A nő nyakán nyolc hengeres, sötétszürke és egy zöld, nyomott gömb alakú üveggyöngy (XV. t. 5.), valamint egy hurkos-kampós záródású, két szálból sodrott bronz nyakperec díszítette (XV. t. 6.). A jobb váll mellett, kívül vaslemez töredéke feküdt (XV. t. 1.). Az említettek mellett még a 115. számú sírból került elő nyakperec. Ezek a nyakpe­recek Szőke Béla szerint az S végű hajkarikákkal, vagyis a 10. század 60-70-es éveiben jelennek meg, s a 12. századig megvannak. Szabó János Győző szerint a vékonyabb huzalúak a 10. század harmadik negyedében terjednek el, a vastagabbak I. István uralko­dása végén, Péter, Sámuel és I. Endre alatt. Kovács László a nyakperecek elterjedését a 10. század közepe utánra teszi. Néhány női sírban olyan töredékeket találtunk, melyek még a korábbi nemzedékek hagyatékából származnak. Ezeket azonban már nem eredeti funkciójuknak megfelelően használták. így a már említett 4. sírban a derék táján talált kéttagú ruhadísz csüngős ré­szét valószínűleg az övre erősítve viselte a gazdája. A 39. sírban a bal vállnál aranyozott ezüstlemezke töredéke került elő. A 112. sírban a nő lábához helyezett gyerekcsontok kö­zött ezüstlunula és ruhadísz töredékei voltak. Külön említést érdemel a 27. sír. A váz egyik ujján egy ún. rovásírásos gyűrű került élő. Szőke Béla Miklós és Vándor László a pusztaszentlászlói Árpád-kori temető elem­zése során foglalkozott a rovásírásos gyűrűkkel. Több mint harminc ilyen gyűrűt sikerült összegyűjteniük a Kárpát-medence területéről. A temetőben talált pénzek többsége a szájban vagy a koponya környékén került elő, csak ritkán a sír más részén. A több mint harminc darab ezüstpénz legkorábbi darabjait az eddigi előzetes meghatározás alapján, még I. István verette, a legkésőbbiek pedig I. László idejéből valók. Valamennyi ezen két király között uralkodott magyar király pénzét megtaláltuk legalább egy példányban, sőt Béla és Géza hercegsége idejéből való veret is van. 19 Szőke, 1962.97. 20 Szőke-Vándor, 1987. 74. 21 CNHI.29. 22 Pontos meghatározása még nem történt meg. 23 Szőke, 1962.92-93. 24 Szabó, 1980. 52., Giesler, 1981.116-120. 25 Kovács, 1986/b. 101. 26 Szőke-Vándor, 1987. 68-73. 490

Next

/
Oldalképek
Tartalom