A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/2. (1993)

RÉVÉSZ László: Veretekkel díszített lószerszámok a honfoglalás kori női és férfi sírokból

1. Alsóverecke. A palmettás, öntött szügyelődísz leletkörülményei ismeretlenek, 1942-ben szórványként került a MNM-ba. 2. Balatonszemes. A fentiekben már említett leletben a veretes övvel, íjjal, tegezzel eltemetett harcos méltóságát éppen kantárdíszei (8 db, párhuzamaik a karosi III/ll. sírból) és egyetlen, palmettás, csörgős öntött szügyelődísze emelik az átlag fölé. 3. Bana-Ördögásta hegy. Az 1956-ban kavicsbányászás során előkerült sír megmentett leletei közt tarsolylemez, veretes öv, szablya (ezüst berakásos bronz ellenzővel), valamint tegez és nyílhegytöredékek voltak. Feltehetőleg lovának kantárát díszítette a 16. db kisebb és 1 db nagyobb kerek aranyozott ezüst veret. A kantár szerkezetéről semmit nem tudunk. 4. Ladánybene-Benepuszta. Immáron tudománytörténeti jelentőségű, elsőként előkerült igen rangos, talán vezéri sírban többek között szablya, nyílcsúcsok, veretes öv, 30-40 ezüst pénz (a megmaradtak Berengár rex és imperátor 888-924 közötti veretei, valamint Berengár imperátor és X. János pápa /914-928/ érméje), lócsontok, kengyelpár, zabla volt. Ismeretlen a rendeltetése a 14 db vésett, ezüst levél alakú díszítménynek. A vezér ruháját ugyanolyan kerek pitykék díszítették, mint a zempléni sírban nyuvó társáét. A nagyszámú veret között minden bizonnyal lószerszámdíszek is voltak. A 10 db nagyméretű (4,4 x 2,6 cm), hármas cseppalakkal díszített veretről már Fettich N. felvetette, hogy kantárdíszek lehettek. Éppen méreteik miatt azonban magam inkább a far- vagy szügyelőhámra helyezném azokat. A 14 db, 2,4 cm széles kisebb veretet - szakonyi és budapest-farkasréti analógiák alapján - Dienes I. ugyancsak a szügyelőre vagy a farhámra valónak gondolja. Vélekedését megerősíti, hogy minden bizonnyal hasonló szerepük lehetett a pontos formai analógiaként is szolgáló farkasréti véreteknek is. Elképzelhető, hogy a nagyszámú érmék egy része is a lószerszámot ékesítette. 5. Bodrogszerdahely-Bálványhegy. A 9 sírós temetőtöredék első két sírját 1937-ben tárta fel /. Neustupny. Sajnos a leletek közöletlensége, az ásatás nem kielégítő színvonala miatt azok értelmezése rendkívül nehéz. A rozettás lószerszámos női és a rangos férfisír közül az utóbbiból kerülhettek elő az aranyozott ezüst, részben függesztőfüllel ellátott övveretek, és a készenléti íjtartó tegez veretei. Lószerszámához tartozhattak a különböző méretű, palmettás szügyelődíszek, valamint - kantárdíszként - a gyöngykeretes, szív alakú veretek. Utóbbiaknál főként azért gondolhatunk ilyenfajta szerepre, mert csak egyféle változatuk került elő, szemben a szélesebb és keskenyebb formában is szereplő öv véretekkel. 6. Budapest-Farkasrét. A töredékesen múzeumba került, veretes tarsolyt is tartalmazó leletegyüttes lószerszámzatát Dienes 1. dolgozta fel. A kantár pofaszíjaira illő keskenyebb véretekből 8 db, az áttört és sima változatban is szereplő szügyelő vagy farhám díszeiből 10 db, a csörgős, levél alakú öntött csüngőkből 7 db van meg. A kopott, hasz93 Fettich N., 1937. 72., XXXH. t. 4. 94 Költő L., 1990. 85-101. 95 Kiss Á.-Banha A., 1970. 219-260. XXV. t. 23-39. 96 Fettich N., 1937. 67-72. 97 Uo. 72., XXX111.t.1-10. Formai, díszítésbeli párhuzamaikat a női lószerszámdíszek feldolgozása során, a 11125. sírnál már számba vettük, l. 82-89. jegyzet. 98 Dienesl., 1973. 210. Ugyanilyen veretek ismeretesek a kenézlői 16. sírból: Jósa A., 1914. 325., 35. kép, Naszvadról szórványként: Szőke B., 1941. 215-218.,! t. 6-8. 99 Erdélyi 1., 1961-62. 17-30., 1.1; Révész L., 1984-85. 623-624. 100 Pontos párhuzamaik a karosi D/61, sírból (övveretekként), valamint a geszterédi sírból ismertek: Kiss L., 1938. VDL t. 1-15. 101 Dienesl., 1973. 190-211. 372