A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/2. (1993)

RÉVÉSZ László: Veretekkel díszített lószerszámok a honfoglalás kori női és férfi sírokból

nált veretegyüttes korát a X. sz. elejére helyezi. Szakonyi tapasztalatai alapján úgy véli, a „keskeny veretek sűrűn borítják be a pofaszíjakat, a homlok- és orrszíj összekötő ágát s az orrszíj egy részét". 7. Dunavecse-Fehéregyháza. Feltehetőleg kantárrózsaként szolgáló veret a temető egyik sírjából. A kissé zavaros ismertetésből több részlet nem derül ki. 8. Gégény-Monokdomb. Mezőgazdasági munkák során egy ezüst csészébe rejtett 3 db szív alakú lemezes szügyelődísz és 7 db kerek, karéjos kantárrózsa került elő. Sírokat a hitelesítő ásatás nem talált. 9. Geszteréd-Kecskelátó dűlő. A csak igen töredékesen megmentett vezéri sír leleteinek egyes darabjairól már korábban feltételezte László Gy., hogy az elhunyt lovának szügy élőjét vagy farhámját díszítették. Erre utal, hogy a gyöngyözött keretű, palmettás veretek szegecseinek hossza (4,0 mm) meghaladja az övveretek szegecshosszát. Feltevéseivel annak ellenére is egyetérthetünk, hogy e veretsorozat széles és keskeny változatokat egyaránt tartalmaz, tehát formailag nem választhatók el az övdíszítményektől. Pontos analógiáik Bodrogszerdahelyről és akarosi 11/61. sírból (itt övveretként) ismertek. Elképzelhető, hogy a két levéldíszes kisszíjvég ugyancsak a lószerszámdíszek közé tartozott.

106 10. Gyulafehérvár. Ali. századi templom építésekor szétrombolt lovastemetkezés maradványai közül öntött szügyelődísz került elő. 11. Izsák-Balázspuszta. A találók által feldúlt sír vereteinek egy részét az ásató lószerszámdíszeknek véli. Az elhunyt rangjára tarsolylemeze és csontdíszes nyerge is utal. 12. Kétpó. A töredékesen és több részletben múzeumba került leletek (öntött aranyozott ezüst, valamint préselt arany övveretek, tarsoly függesztőszíjának veretei, szablya, tegez szíjelosztó karikája, ezüst csésze, ezüst nyeregveretek) rangos férfi sírjára utalnak. Lószerszámát préselt ezüst szügyelőveretek is ékesítették. Az övdísznek tartott veretek egy része szügyelő- vagy kantárdísz is lehetett. 13. Kiskeszi. A X-XI. századi temető leletei között lószerszámdíszként meghatározott, övveret alakú véreteket közölt az ásató. Az ezeket tartalmazó sírt még nem tette köz110 zé, így e díszítmények pontos elhelyezéséről többet nem tudunk. 14. Kiskunfélegyháza-Izsáki úti iskola. Homokhordás közben talált sírból aranyozott ezüst palmettás övvereteket, kengyelpárt, zablát, nyeregtöredéket és nyílhegyeket mentettek meg. A leletek között szív- és mandula alakú, valamint kúpos kantárszíj veretek is voltak.

111 15. Kolozsvár-Zápolya u. A temető egyik sírjából levél alakú, öntött, palmettadíszes, csörgős szügyelőveret került elő. 102 Uo. 210. 103 KadaE., 1912. d. ábra, 327-329. 104 Jósa A., 1904.175-176; DienesL, 1961.183-184. 105 KissL., 1938. 3-26., VIII. t. 1-15; László Gy., 1943. 31., 85. j. 106 Kiss L., 1938. VIII. t. 16-17. Hasonló szerepük lehetett a geszterédihez nagyon hasonló, a karosi I. temető területéről szórványként előkerült szíjvégeknek: Dókus Gy., 1900.4. kép 4—5. 107 KözöleÜen, BónaL, 1986. 207. 108 H. TóthE., 1976. 141-184.,20. kép 1-4. Az ásató szerint a sírban az öv- és lószerszámvereteknek csak megrongált töredékeit tették, erre utalnak a törések, görbülések, repedések. 109 SelmecziL., 1980. 251-269. 110 Harmliak, M., 1989.4. kép 19. 111 Rég. Füz. Ser. I. No. 22. 1969. 50; A közöletlen leletet M. Horváth Attlia szívességéből ismerem, segítségét ezúton is szeretném megköszönni. 112 Béna /., 1986. 194-234., 40. t. 4. 373