A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/2. (1993)

RÉVÉSZ László: Veretekkel díszített lószerszámok a honfoglalás kori női és férfi sírokból

hasonló formájú lemezes csüngőnek. Ez utóbbiakon csak egyszerű félgömbfejű szegecs van. Levél alakú, olykor a fent ismertetetteknél jóval díszesebb kidolgozású szügyelőve­retek több honfoglalás kori férfisírból napvilágot láttak, számuk azonban jócskán alatta marad a karosi leletegyüttesnek. A korábbi, töredékes adatok alapján joggal gondolha­tott arra Dienes /., hogy a kiemelkedő rangú férfiak csakis öntött szügyelődíszeket hasz­náltak, s hogy mennyiségüket az őseinknél varázslatos hetes szám szabta meg. Újabb adataink azonban e megfigyeléseket nem mindenben támasztják alá. A szügyelődíszek hetes száma a (csak hiányosan múzeumba került!) farkasréti leleten kívül más sírban nem mutatható ki. Azt viszont alátámaszthatjuk, hogy a rangos férfiak lószerszámzatát túlnyo­mórészt valóban öntött csüngők ékesítették, a lemezesek többségét női sírokban lel­-.., 84 juk. A szügyelő és a farmatring csüngős véretekkel való ékesítése őseinknél még minden bizonnyal keletről hozott hagyomány. A már említett utemilszk-i ezüst tál ábrázolásán kí­vül ezt régészeti leletek is alátámasztják. Már Fettich N. felhívta a figyelmet a kijevi és a gaevkai leletekre, amelyek mellé az elmúlt évtizedekben újabb leletegyüttesek sora­koztak fel. Kijev környékéről, Csemyigovból, Tabaevkáról, Sesztoviciből is kerültek elő levél alakú szügyelődíszek. Hasonlókat, bár jóval kisebb számban a szaltovói kultúra területéről is ismerünk. A karosi II. temető területén minden bizonnyal egy harmadik rangos, veretes lószer­számmal elhantolt férfi sírja is feküdhetett. Erre utal a 14. és a 16. szelvényben szórvány­ként talált egy-egy, azonos készlethez tartozó kantárrózsa (23. kép 1., 3). Mindkettő öntött, aranyozott ezüst. Díszítésük középen kiemelkedő, gyöngydíszes kerettel övezett félgömb, melyből szív alakú minták ágaznak ki. A veretek előkerülési helye alapján ez az elpusztult sír a domb csúcsán, központi helyen feküdhetett. Nem zárható ki azonban az sem, hogy azok eredetileg a kirabolt, közelben fekvő 50. sírhoz tartoztak, s annak ki­fosztása során szóródtak szét. A karosi III. temetőben egyetlen férfisírban leltünk lószerszámdíszeket: A 11. sírban nyugvó vezér lovának kantárát és szügyelőjét szerelték fel aranyozott ezüst díszítmé­nyekkel 24-26. kép). Rangjára palmettadíszes, aranyozott ezüst lemezekkel felszerelt 82 Alsóverecke: 1 db szórvány öntött palmettás szügyelőveret: Fettich N., 1937. 72., XXXII.t. 4; Balatonszemes: 1 db ara­nyozott ezüst, palmettamintás, csörgős szügyelőveret, aranyozott bronz hátlappal: Költő L., 1990. 85-101., 6. kép 1; Bodrogszer­dahely-Bálványhegy: egy nagyobb és egy kisebb palmettás, öntött szügyelóveret: Erdélyi /., 1961-62. 17-18., I. t.; Budapest-Farkasrét: 7 db öntött csörgős szügyelődísz, bronz hátlappal: Dienes /., 1973. 190., 211., 6. kép 19-25; Gyulafehérvár: Ali. századi templom építése során szétrombolt lovastemetkezés maradványai közül került eló" egy levél alakú lószerszámdísz: Bóna /., 1987. 207; Kolozsvár-Zápolya u.: a temető egyik sírjából 1 db szív alakú lószerszámcsüngő: Bóna /., 1987. 40. t. 4; Zemplén-Szélmalomdomb: 4 db palmettás, csörgős aranyozott ezüst veret, bronz hátlappal: Budinsky-Kricka, V.-Fettich N., 1973. 36-38., 24. kép 1-4; Magyarország, ismeretlen lh.: Fettich N., 1937. XXVII. t. 7. 1 db öntött csörgős szügyelődísz. Ezeken kívül Karos-Eperjesszög 11/52. sírban 3 db öntött csörgős veret került eló". 83 Dienes /., 1973. 211; A karosi 11/52. sír lemezes csöngőin kívül ilyenek voltak még a kétpóí leletben (a leletegyüttest, publikálójával ellentétben, magam egyetlen rangos férfisír tartozékának vélem): Selmeczi L., 1980. 251-269; Minden bizonnyal egy előkelő férfi lószerszámdíszeit rejtették őseink a gégényi ezüst csészébe. A három levél alakú, lemezes szügyelődísz mellett ezt a karélyós kerek kantárveretek valószínűsítik: Jósa A., 1904. 175-176., Ua.\ Dienes /., 1961.183-184. 84 A szív alakú lemezes csüngőket Kiss A., 1985. 254-255. gyűjtötte össze, nem választotta azonban szét az ékszerként, ru­hadíszként használtakat a lószerszámveretektől. Előbbieket Bálint Cs., 1991. 264., XLVII. t. 6. különítette el. A levél alakú csün­gőkről Kovács: A Móra Ferenc Múzeum néhány régi, honfoglalás kori leletanyagáról: Oroszlámos, Horgos, Majdan (Rabé), Csóka. MFMÉ Sajtó alatt. 70. jegyzet. Lószerszámdíszként, többnyire rozettás veretek társaságában, az alábbi lelőhelyekről is­mertek: Gádoros 4. sír: Fettich N., 1937,102-104; Gyömöre: Szőke B.,\ 954.128-129; Piliny-Leshegy 2. sír: Hampel J., 1905. II. 438^151; Karos-Eperjesszög E/49, sír; Tisztázatlanok a százhalombattai lemezes szügyelődísz leletkörülményei, nem tudjuk, férfi vagy női sírhoz tartozott-e: Fettich N., 1937. 84. öntött szügyelődíszek (2 db) voltak viszont a koroncó-bábotai sírban: Lász­ló Gy., 1943. 7-32. Másodlagosan felhasznált hasonló veretet ismertet Sándorfalva-Eperjes 92. sírjából Fodor I., 1985. 25-30., 9. kép 26; hasonló jelenséget említve Tiszaeszlárról és Püspökladányból is. Kenézlő-Fazekaszug 3. sírjából is előkerült egy töredé­kes ezüst lemez, nem tudjuk azonban eldönteni, hogy eredetileg a készenléti íjtegezt díszítő korong vagy lószerszámdísz volt-e: Jósa A., 1914.303-344. 85 Fettich N., 1937. 51., 71-72. 86 Karger, M. K., 1958. 14. t.; Orlov, R. S., 1984. 2-3. kép; Büféid, D. /., 1977. IV. t. 2. 87 Pletneva, S.A. 1981. 36. kép 16. 369

Next

/
Oldalképek
Tartalom