A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/2. (1993)

RÉVÉSZ László: Veretekkel díszített lószerszámok a honfoglalás kori női és férfi sírokból

3. Kenézlő-Fazekaszug II. temető 42. sír. A férfísír veretes övének nagy szíj végén háromszor ismétlődik a motívum. 4. Kunágota 6. sír. A feldúlt 6. sírból a karosi veretek szinte pontos mása került elő, két kisebb veret kíséretében. 5. Szakáid-Mulatódomb. Szórványként ismerjük egy földmunkák során feldúlt temetőrészletből a tárgyalt veret szélesebb, alul áttört változatát. 6. Szered (Sered, Csehszlovákia) I. temető 1158. sír. Homokbányászással megbolygatott férfisír aranyozott ezüst övgarnitúrája cseppdíszű véretekből áll. 7. Szolnok-Strázsahalom. Legalább két feldúlt sírból származó leletek között egy vésett cseppmintás övkészlet három széles és két keskeny vereté. 8. Tiszaeszlár-Bashalom II. temető 8. sír. Aranyozott ezüst veretes öv, az említett 22 módon díszítve. A fenti nyolc leletegyüttes közül csak a kenézlői, a szeredi, a tiszaeszlári és talán a szolnok-strázsahalmi sírokban szerepeltek kétségtelenül övveretként a tárgyalt díszítmények. Néhány esetben viszont (Benepuszta, Kunágota) nem zárható ki lószerszámdíszként való alkalmazásuk. Külön érdekesség, hogy a balatonkiliti lelet kivételével valamennyi olyan sírból vagy temetőből látott napvilágot, amelyet érmék kelteznek. Közülük a legkésőbbi a tiszaeszlar-bashalmi II. temető 2. sírjából került elő: II. Lothár (945-50) átfuratlan vereté egy kisgyermek sírjából. Kivétel nélkül valamennyi értékelhető leletegyüttes a honfoglaló magyarok rangos középrétegéhez sorolható, és a jelek szerint a X. század első kétharmadára keltezhető. Elterjedési területük súlypontja a Felső-Tisza-vidékre esik, a többi régiót egy-egy lelet képviseli (25. kép) II 147. sír. A temető legrangosabb női sírjában a jobb láb végnél feküdt a kengyelpár és a csikózabla, körülöttük pedig a 10 db öntött palmettamintás hátoldala sima, tömör bronz öntvény. Sajnos a sírban való helyzetük ezúttal sem könnyíti meg a dolgunkat, ezért csak feltételesen nevezhetjük azokat kantárveretnek, s nem zárhatjuk ki a szügyelőn vagy a farhámon való elhelyzésüket (12. kép). Párhuzamaik: 1. Algyő 92. sír. A férfisírban 17 db aranyozott ezüst övveret került elő. Méreteik jóval meghaladják a karosiakét. 2. Rétközberencs-Paromdomb 2 sír. A homokbányászásnál feldúlt temető egyik sírjából került elő az az övgarnitúra, melynek keskeny vereti a tárgyalt karosiak legkitűnőbb párhuzamai. A párhuzamok csekély mennyisége részletes értékeléshez nem elégséges. Annyit állapíthatunk csupán meg, hogy mindhárom veretkészlet rangos környezetből, a X. század első feléből származik. A karosiak előkerülése rávilágít felhasználásuk sokszínűségére. Illló.sír (13-15 kép). A jobb lábvégnél 18 db karéjos, ónozott felületű bronz veret feküdt. A készlet egyik darabját terepbejárás során, a felszínen leltük, így azt nem tekinthetjük teljesnek. A veretek nagyjából két sorban helyezkedtek el, köztük bőrmaradványok húzódtak. A sírban zablát nem találtunk, csak egy körte alakú kengyelpárt és két, nyereghez tartozó lyukvédő veretet a lábszárcsontok között. Mindezek alapján a tárgyalt véreteket talán inkább szügyelő, mintsem kantárdísznek tarthatjuk. Az összesen 18 db ékítmény három féle változatot képvisel. Négyet közülük alsó harmadukban háromszög alakban áttörtek. E nyílásoknak azonban - szemben a tényleges övvere17 FettichN., 1931.93., 72. kép 2. 18 MóraF, 1926. 123-135. 8. kép 76. 19 K. Végh K., 1970. 87. 20 Tocik, A. 1968. 42. t. 1-22. 21 Fettich N., 1937. 82., LXIV. t. 4-8. 22 A közületien véreteket Dienes István baráti szívességéből ismerhetem. Segítségét ezúton is köszönöm. 23 Kovács L., 1989. 70. 24 KürtiB., 1978-79. 336., 10. kép 6-7. 25 Dienes I., 1961. 172. 355