A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/2. (1993)

SZENTPÉTERI József: Kígyómotívum a griffes-indás népesség hagyatékában

KÍGYÓMOTÍVUM A GRIFFES-INDÁS NÉPESSÉG HAGYATÉKÁBAN SZENTPÉIERI JÓZSEF In memóriám Lengyel Imre (1934-1992) Az avar kori népességnek a csúszó-mászó kígyókhoz és különböző ábrázolásaikhoz fűződő elképzeléseiről nem lehetnek pontos ismereteink. Ezekben a hiedelmekben - a rendelkezésünkre álló folklór-emlékek tanúsága szerint - egyaránt szerepet játszhatott az Ázsiából magukkal hozott hitvilág és a gyógyító erejű kígyóról vallott európai (görög­római mítoszokban továbbélő) antik felfogás hagyománya is (Aesculap-kultusz). A kígyóban megtestesülő jó és a rossz szerepkörre számtalan példa van az emberi tör­ténelem hiedelemvilágából: a csigavonalban összetekeredett pihenő kígyó a világ fenn­tartója, hullámzó-örvénylő mozgásához a vissza nem fordítható idő képzete társul, számtalan istennő és istenség megtestesítője illetve jelképe, teremtésmítoszok gyakori szereplője. Az avar kori kígyóábrázolásos tárgyak vizsgálatánál bízvást feltehetjük, hogy bennük szintén megtestesülhetett a félelemmel párosult óvó-védő szerep, s talán a hüllő erejét szimbolizáló jelvényként szolgálhattak. Az egykor bizonyára nemcsak viseleti, hanem használati tárgyakon is megjelenő kígyóábrázolások a ránk maradt régészeti leleteken va­lósághű és stilizált formában figyelhetők meg. Ebben a csoportosításban és időrendi sor­rendben tárgyalom tanulmányomban az avar korszaknak ehhez a témakörhöz kapcsolható emlékeit. Az ide vonható leletek zöme a késő avar kor, a griffes-indás né­pesség időszakának az emléke, de - ha talán nem is szerves előzményként - megragad­hatók az avarság Kárpát-medencei tartózkodásának korábbi időszakában is. A régészeti leletek időrendben történő bemutatása előtt azonban ismerkedjünk meg a halottbúcsúzta­tási szertartás egy rendkívül ritkán megfigyelt elemével. Kígyós temetkezések A korabeli hitvilágra, temetkezési rítusra utaló jelenségként avar sírokban ránk ma­radt kígyólelettel eddig csak két esetben találkozhattunk (1. térkép 1). Figyelemre méltó, hogy az általam ismert néprajzi feldolgozások egyetlen esetben sem említik kígyók vagy siklók szerepét a temetkezési szertartás menetében. 1 Erdész S., 1984.10-16. 2 Jelképtár 119-120. 3 A kígyóképzetekkel rokon hiedelemvilágot képviselő sárkányokról legutóbb az abonyi 292. sírban talált nagyszíjvég kapcsán: GrófP., 1991.; a sárkányábrázolásokról alapvető: Fettich N., 1923-26. 4 A világszerte elterjedt kígyókultusszal kapcsolatos legújabb néprajzi irodalomból: BarthaE., 1984. 57-66.; Fügedi M., \9%%.;FarkasJ., 1988. 97-99.; Jánosi, 1989.; a témakör összefoglaló igényű áttekintése: Erdész S., 1984. 225

Next

/
Oldalképek
Tartalom