A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/1. (1993)

KILIÁN István: Szűcs Sámuelnek, Miskolc helytörténészének élete és naplója

a centrumába került. Aggódik sógoráért, ha képviselőválasztáson jelölteti magát, s bánkódik, amikor a tudóst politikai pályáján megbuktatják. Nem is restelli Szűcs szó szerint bejegyezni naplójába Kossuth közismert levelét, amelyet Herman Ottóhoz írt a választáson való bukása után a magyarországi politikai állapotokról, hiszen Kossuth szavai szerint - Herman Ottót egy „dominus vobiscumos nullitas" ütötte ki a képviselői székből. Ismeri Szűcs sógora nagyon titkolt házassági előkészületeit, ismeri betegségeit, tudja tudományos terveit, s józanul felméri sógora munkájának eredményeit. így tehát a kutató Herman Ottó életére vonatkozóan is hasznos adatokat kaphat.

63 Szűcsöt élete sok más későbbi híres emberrel kapcsolta össze. Ismerte Henszlman Imrét, a műtörténészt, és építészt. (IV. 21.) Együtt tanult Eperjesen Pulszky Ferenccel, aki akkor egy külföldi útjáról nemrég tért haza. (IV. 73.) Eperjesi diákéve alatt kapcsolódott élete össze Sárosi Gyulával, Vachot Sándorral, vagy a híres jogi íróval Benczúr Jánossal. Munkácsy Mihály apját, Lieb Mihályt személyesen is ismerte, hiszen a nagy magyar festő apjának jogi ügyeit idősebb Szűcs Sámuel vitte, s egy alkalommal, amikor naplóírónk apja Lieb Mihálynál ebédelt, az asztalnál találkozott az akkor még gyermek Munkácsyval is. (VI. 114.)

M Nyilván hosszadalmas lenne mégcsak fel is sorolni azoknak a politikusoknak, a közéletben vezető szerepet vállalt személyeknek akárcsak a nevét is, akik Szűcs naplójában szerepelnek, vagy akikkel személyes kapcsolatban állott élete valamelyik szakaszában. 4. A kultúrhistorikus Krónikásunk naplójában természetesen számtalan sok művelődéshistóriai adatot találhatunk. Figyelme szinte a kulturális élet minden mozzanatára kiterjed. Élete szerves kapcsolatban van jóformán valamennyi miskolci kulturális fórummal. Már tudjuk, hogy a református iskolának világi felügyelője volt. Színházba rendszeresen járt, a helyi lapokat - egyrészt tiszteletpéldányként - rendszeresen kapta, másrészt járatta. Az országos lapokat naponta olvasta. A miskolci nyomdatörténetet ő dolgozta fel először. Az első „közkönyvtárnak" Miskolcon alapító tagja volt, s így felsorolni lehetne azokat a kulturális fórumokat, amelyekkel életében szoros kapcsolatban állt. Éppen ezért adatai forrásértékűek, s többnyire ismeretlenek is. Mint feljebb már írtam róla, a miskolci nevelésről igen lesújtó véleménnyel volt. Értelmetlennek, célszerűtlennek tartotta, hogy öt-hat éves gyermekekkel a tízparancsolatot magoltatják be. Elítéli a miskolci iskolában dívó botrendszert. A nevelés modernizálását, megjobbítását, kiterjesztését szinte hivatásának tartotta. Tőle tudjuk, hogy 1843-ban Borsodban egy népnevelőképző-intézetet akartak létesíteni. (III. 159— 160.) Ez a terv 1844-ben meg is valósult (V. 17.) Korán jelentkezett Miskolcon a nőnevelés igénye. 1844-ben teszik le a város asztalára az első alapítványt egy leánynevelő intézet létesítésére, s Karács Teréz vezetésével 1846-ban nyitja meg kapuit az intézet. (V. 102.) Karács, mint ismeretes, 1859-ben Kolozsvárra költözött. (VII. 61.) Miskolc kereskedőváros, a kereskedelem iparcikket igényel, s itt hiányzott az iparostanuló-képzés. 1873-ban hozzák meg a városatyák a határozatot egy ipariskola létesítésére (X. 33.), amely 1876-ban meg is nyitja kapuit. (X. 203.) 1879-ben az iparostanuló63. A Herman Ottóra vonatkozó fontosabb helyek az alábbiak: VI. 154., IX. 196., 200., X. 13., 259., 301., XI. 122., 129., 131., 190., XI. 322., 323., 402., XII. 10., 20-25., 47-48., 54., 71., 133., 134., 137., 138., 160., 196., 197., 236., 247., 276., 280., 295., 296., 327., 342., 343., 363., 386., 387., 388., 392., 393. Kossuth levele Herman Ottóhoz XIII. 139., 148., 161., 175., 181. A Herman Ottóról szóló adatokat már egyszer bemutattuk: Kilián: 1966. 306-313. 64. Munkácsy miskolci időzését, Lieb Mihály és idősebb Szűcs Sámuel kapcsolatát illetően vö. Kilián: 1969. 315