A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/1. (1993)

KILIÁN István: Szűcs Sámuelnek, Miskolc helytörténészének élete és naplója

képzést tovább bővítik, s nyitnak egy női iparos tanműhelyt is, s ezzel a lehetőségekhez mérten a kor követelményének megfelelően Miskolcnak sikerült az oktatást és a nevelést szélesebbé tennie. Mint említettük, az első nyomdatörténeti tanulmányt Miskolcon Szűcs Sámuel jelentette meg. Feltűnő, hogy ezt a dolgozatot még Szendrei sem ismeri. A miskolci nyomdászat történetének a monográfus egyébként is igen kevés helyet szentelt.

65 Szűcs Sámuel természetesen élénk figyelemmel kísérte a miskolci nyomdák históriáját. 1864ben Winter Béla nyitott kőnyomdát a városban. (VIII. 55.) 1876-ban Miskolc kiadója és nyomdásza Sartori István volt (X. 215.) 1878-ban Rácz Ádám nyomdáját Forster Rezső vette át. (X. 273.) 1883-ban Ferenczy Bernátnak Miskolcon könyvesboltja és nyomdája is volt. (XI. 179.) 1886-ban Kis Károly kezében volt egy nyomda, ezt azonban még ugyanebben az évben Falkenstein Adolf vásárolta meg. Miskolc kultúrhistóriájának a nyomdatörténet igen fontos fejezete, hiszen a nyomdák látták el a város közönségét sajtótermékkel, szórakoztató könyvekkel, kalendáriumokkal. Sajnálatos, hogy mindmáig tisztázatlan ezek históriája. Szűcs naplói a borsodi sajtótörténet szempontjából pótolhatatlan adatokat nyújtanak. Borsod sajtóbibliográfiája elkészült, az adatok azonban sok helyütt érthetően hiányosak vagy hibásak, hiszen a Miskolcon megjelent lapok igen foghíjasán maradtak ránk.

66 S ha Szűcs csak annyit jegyez meg naplójában, hogy 1843. december 23-án a Miskolczi Értesítő 52. számát kezébe vette, már a sajtótörténet számára őrzött meg igen hasznos adatot. 1865-ben Üstökös címmel indítottak Miskolcon egy élclapot. (VIII. 96.) A sajtóbibliográfia ezt a lapot érthetően egyáltalán nem ismeri, hiszen bizonyára egyetlen közgyűjteményünkben nem maradt meg egyetlenegy száma sem.

67 1867-ben a Borsod-Miskolczi Értesítő indult. 1870-ben a református iskola „jelentetett" meg kéziratként egy szépirodalmi lapot, amely Szűcs adatai szerint még a 10. számot is megérte. (IX. 194.) 1875-ben a Miskolcz, 1880-ban a Közgazdaság, amely 1881-ben beolvad a Borsod megyei Lapokba, 1882 októberében a Borsodi Gazda, 1883-ban a Borsod megyei Közlemények, 1883-ban a Miskolcz és Vidéke indul. Nem említi a bibliográfia a Borsodi Gazda, a Miskolczi Néplap című lapok adatait pontosan, s ezért egy újabb miskolci sajtótörténet, sajtóbibliográfia írása során Szűcs sorait forrásként lehetne felhasználni.

68 Az első könyvesbolt 1832-ben nyílt meg Miskolcon. Krónikásunk ismeri Frankéi Bernát, Kraudy és Lővei József könyvkereskedők nevét. (X. 171., X. 177.) A ránk maradt tizenhárom kötet igen sok színháztörténeti anyagot tartalmaz. Szűcs rendszeresen járt színházba. Élményeit, tapasztalatait, bírálatát mindig rögzítette naplójában. Megjegyzései egy esetleges színháztörténeti tanulmány megírásához feltétlenül hasznosak lehetnek. Bizonyos, hogy krónikásunk a hetvenes években már azzal az elhatározással írta naplóját, hogy későbbi jegyzeteit összegezi, s meg is írja Miskolc 65. Vö. Szendrei: i. m. IV. 262-263. 66. Fülöp Attila: i. m. 144. 67. Fülöp Attila: i. m. 144. 68. 1875 januárjában indul a Miskolcz. Szerkesztő: Dobján László, „lapvezér" dr. Bódog Albert; Fülöp Attila úgy tudja, hogy a lap 1876. április l-jén indult. 1882. október 24-28. között jegyzi le Szűcs Sámuel: „e napokban jelent meg a Borsodi Gazda czímű lap első száma". Fülöp Attila ennek a lapnak az adatait nem ismeri pontosan, s a megjelenés egyébként helyes dátumát megkérdőjelezi: i. m. 25. A Miskolczi Néplap Szűcs Sámuel szerint (Sz. S. XI. 404.) 1884. szeptember 27-én indult. Valóban rövid életű lap volt, mert október 19-én már meg is szűnt. Vö. Fülöp Attila: i. m. 96. A sajtótörténetre vonatkozó fontosabb helyek Szűcs Sámuel naplójában: IV 107., 115., VIII. 96., IX. 94., X. 174., 342., XI. 148., 180., 259., 307., 308., 316., 327., 404., 415., 432-434., 467., XII. 190., 397., 433., XIII. 46. 316