A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/1. (1993)
KILIÁN István: Szűcs Sámuelnek, Miskolc helytörténészének élete és naplója
Lapok, a Borsod-Miskolci Közlöny, a Borsod, a Fővárosi Lapok. 21 A Borsod megyei Lapok a róla szóló megemlékezésben nemcsak életét ismerteti, hanem felsorolja tanulmányait is, s ezzel kiadja az első Szűcs Sámuel bibliográfiát. A lap szerint „több, mint harminc kötetnyi jegyzetei maradtak". Sajnos ebből a harminc kötetből csak legfeljebb a fele maradt az utókorra. Unokája egy visszaemlékezésében úgy nyilatkozott, hogy a családnak a padláson tartott mintegy szekérnyi irattárát a második világháború után szállították a zúzdába. 22 Amennyire fájdalmas ennek a bizonyára értékes archívumnak az elvesztése, annyira örvendetes, hogy Leszih Andor és Megay Géza megmentették naplójegyzeteit, s Miskolc város történeti kronológiáját, amelynek szerzője maga Szűcs Sámuel. 23 Szűcs Sámuel politikai állásfoglalását inkább a gazdagabb kisnemes, mint középnemes szemlélete, környezete határozta meg. Nagy birtoktestekkel soha nem rendelkezett. Apja öröksége is szétoszlott a testvérek között. S jussát, amit apai vagy anyai ágról örökölt, felélte a család. Vagyont alig hagyott hátra. A család birtokviszonyairól néhány levéltári adatból kaphatunk képet. Ezek közül egy adatot közöltem, s ebből pusztán annyit állapíthattunk meg, hogy idősebb Szűcs Sámuel után a család mit örökölt. 24 Kétségtelen, hogy a szorgalmas és ügyes apa után örökölt a család két házat: a Czikó utcában és a Felső Posta utcában. Az előbbiben hat szoba, a másodikban 4 szoba volt. Ezenkívül volt a családnak szőlőterülete a Szentgyörgy hegyen 32 kapás, a Kerekhegyen (8 kapás), Mályiban (Halász és Kaczur nevű dűlőkben), a szőlőtermést a tetemvári 100 hordós pincében tárolták, kilenc különböző helyen volt összesen 59 vékát termő szántóföldjük s egy helyen másfél kaszás rétjük. Két szőlőjük volt még Kistokajban anyai ágról. 25 Idősebb Szűcs Sámuel halála után természetesen ezt a földingatlant a gyermekek örökölték, s lehetséges, hogy kapott részt még az özvegyen maradt feleség is. így az öt részre osztott ingatlanból Szűcs Sámuelre csupán a Szentgyörgy hegyi szőlő jutott. Naplóírónk nagyapja révén örökölte a Kecskemét közelében fekvő pétermonostori birtokot. Ennek a nagysága csak nagyjából tisztázható. Bizonyos azonban, hogy nagyobb birtoktestről van szó. A Herman Ottó Múzeum őriz egy okmányt, amely szerint ezt a pétermonostori birtokot felmérték, öt egyenlő részre felosztották, s egy-egy részre 93 hold hasznos terület jutott. 26 Egy másik, ugyancsak itt őrzött adat szerint Szűcs Sámuelné két pétermonostori birtoknak, összesen 172 holdnak a haszonélvezője. 27 Lehetséges, hogy az egy részre jutó 93 hold és az idősebb Szűcs Sámuelné, naplóírónk mostohaanyja által haszonélvezett földbirtok száma közti különbség oka az, hogy a nagyobb birtokot feltüntető jegyzékben a hasznavehetetlen földek nem találhatók. Kétségtelen tény, hogy ez egy nagyobb birtoktestet jelentett. Minthogy azonban a távolság olyan nagy volt Miskolc és Kecskemét között, s a birtok igazgatása ilyen nagy távolságban ebben a korban különösképpen elképzelhetetlen, a család Kecskemét városának adta ki árendába ezt a földet. 28 Később a bérlők ellen 21. BmL 1889. nov. 26.: Borsod: 1889. november 28.; Borsod Miskolci Közlöny (BMK): 1889. november 28. 22. Sárospataky Józsefné (Budapest XII. Szabadsághegy Melinda u. 24-26.) szíves közlése. 23. Leszih Andor: a miskolci múzeum néhai igazgatója, Megay Géza ugyanitt helytörténész volt. 24. Vö. Kilián: 1968. 284-287. 25. A szőlőterületekről vö. Kilián: 1968. 288-294. 26. „Tekintetes Szűcs család Alsó Péteri pusztájának földkönyve. 1855. Decz. 10." HOM Helyt. Gy. 74.15.1. 27. „Szűcs Sámuel hagyatéka tárgyában kelt örökösödési illetve birtokbaadási okmánya." 1910. HOM Helyt. Gy. 74.15.11. 28. „1812-dik Esztendőben Július 11-k Napján Privil(egizált) Ketskemét várossá ki küldöttjeivel kötött, 's 1818-k Eszt(endő)beli 26-k Júniusig terjedő árendás Contractus." HOM Helyt. Gyűjt. 74.15.13. 299
