A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/1. (1993)
HÁLA József: A sárospataki „francia malomkő”
A király-hegyi kvarcitból készített malomkövekről a következőket olvashatjuk a Vasárnapi Újságban: „A szükség hozta magával oly kovafaj felkeresését, a melyből készült malomkövek mind száraz, mind nedves gabona őrlésére egyaránt alkalmasak legyenek, és egyik őrlésből a másikba a molnár minden kár nélkül átfordíthassa. [...] ezen újonnan felfedezett kovából készült sárospataki kovamalomkövek a franczia köveknek eléje léptek, mert ámbár el kell ismerni, hogy a száraz őrlésre alkalmatos kovamalomkövek feltalálásáért a francziáké a dicsőség; de a kovamalomköveknek oda tökéletesítése, hogy azok mind száraz, mind nedvesített gabona őrlésére alkalmatosak legyenek, ez magyar, különösen pedig a sárospataki malomkövek dicsősége." 37 Láczay Szabó Károly az 1860-as évek közepén „.. .minden, a [sárospataki] határban lévő kova-anyagot, mely egy pár száz hold területen kifogyhatatlan mennyiségben és különböző változatosságban létezik, örök szerződésileg jól rendbeszedett gyárához [...]" megszerezte. 38 Kiélezett küzdelmet folytatott a franciák „e nembeli régi és gazdag tőkékre támaszkodó iparágával", 39 többnyire sikerrel. Mivel a sárospataki kövek az eredeti francia malomkövekhez képest nagyon olcsók voltak (egynegyedébe, egyötödébe kerültek, mint a Franciaországban gyártottak 40 ), „...Magyarországról, de sőt az osztrák örökös tartományokból is kiszoríttattak." 41 A franciák válaszul leszállították az árakat, amint Láczay Szabó Károly írta: „... oly nagyságú köveket, melyeknek párját én helyben 810 forintért adtam, ők, Francziaországból Pestre szállítva, most [1869-ben] 270 forritért árulják." 42 Mindezek ellenére vállalkozása eredményesen működött, olyannyira, hogy üzemének „folytonos nagyobbitására" volt szükség. 43 1869-ben Sáros-pataki Kovamalomkő-gyári Egylet néven 44 részvénytársaságot alapított, amelyről a következőket írta: „... nehogy ezen, már ilyen szép virágzásnak indult, a maga nemében egyetlenegy és nélkülözhetetlen hazai vállalat, utódaimnak akár tehetetlensége, akár egyet nem értése miatt mulandóságnak legyen kitéve: elhatároztam, hogy ennek birtoklását egy részvényes társulattal megosztom; melyre szerencsés valék Pesten egy társulatot megnyerni, mely ezen üzletet, értékét részvényekre osztva, százezer forintért megvette. Ennélfogva az üzlet ezután nem az én czégem alatt, hanem a részvény társulaté alatt fogja folytatni működését, melynek főigazgatása Pesten fog székelni. A helybeli gyári felügyeletek pedig, minthogy a részvényeknek egy részét megtartottam, mellyel én is részvényes tag maradtam, az igazgatóság reám ruházta..." 45 A részvénytársaság (amelynek alapszabályait Sárospatakon adták ki 1872-ben 46 ) megalakulásakor 7-7-féle méretben a következő típusú malomköveket kínálta az érdeklődőknek: „Az I-ső osztályú sáros-pataki kövek keményebb fajúak lévén, nagy előnynyel használtatnak gőz- és műmalmokban fehérőrlésre; már első fellépésűknél a franczia kova-malomkövekkel versenyre keltek és ezek roppant árát tetemesen leszállították, és a mellett, hogy a franczia kövekkel egy sorba helyezhetők, sőt ezeket némely tekintetben, különösen tartósságra nézve, felülmúlják, ezeknél tetemesen olcsóbbak 37. x. 1864. 231. 38. x. 1864. 231. 39. - rd - 1866. 483. 40. - rd - 1866. 483., Láczay Szabó K., 1869. 3. 41. Láczay Szabó K., 1869. 3. 42. Láczay Szabó K., 1869. 3. 43. Láczay Szabó K., 1869. 3. 44. Vasárnapi Újság 1869. 180. 45. Láczay Szabó K., 1869. 3. 46. Bakos J., 1950.32. 491
