A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/1. (1993)

HÁLA József: A sárospataki „francia malomkő”

Lárzoy Szabó Károly ur kova-iunlomkó-Ryára Sáros-Palákon, melynek készítményei a Lomloui viligkiálütisun jutalom-érmet nyertek, átment egy részvénytáriulot birtokába Sáros-pataki kovamalomkő-gyári egylet czime alatt: Már Láezay Szabó Károly ur közélete alatt óvről-évro annyira fokozódott kelendősége ezen franrzla modorban kcszltrtt malomköveknek,hogy azok, akik inatonikő-szükségletükct ezen gyárból fedezték, ujabb megrendelésüknél mindig ugyanazon minőségű köveket kívántak, a milyeneket már előbb nyertek, mely körülmény azok kilfluö voltáról éa liasznnvehelöséicéröl a lefc-kélséglelenebb bizonyítványt nyújtja. A részvény-társaság, mely Láezay Szabó Jvároly urat a gyár további vezetésével is megbízta, — különösön oda fog törekedni, hogy a legkelendőbb átmérőjű kövekből mindig néhány pár a gyárban készletben legyon, hogy a beérkezondő megrendolések azonnal teljesítethessenek. A kövek kétféle minőségűek, minélfogva líét osztályra osztatnak. Az I-sŐ osztályú sáros-pataki kövok keményebb fajuak lévén, nagy olőnynyel használtatnak göz- és luünialiiiokbau fVhórórlésre; már első fellépéseknél a frauezia kova-ujalonikOvckUel versenyre keltek és ezek roppant árát tetemesen leszállították, és a mellett, hogy a franczia kövekkel egy sorba helyezhetők, sőt ezeket némely tekintetbou, Jotbr». különösen tartósságra nézvo, felülmúlják, ezeknél tetemesen olcsóbbak is. Btlrs. A Il-ik osztályú sáros-pataki kövek különösen a száraz jp sima vagy parasztos őrlésre valók, is mindennemű göz- és niüiualiiiokuál, vízi, szél és szárazmalmoknál alkalmasak. Ezen különös szépségű rejtés kovafaj egyedül csak a sáros-pataki határban jön elö ét az abból készült malomkövek mindennemű gabonafajnk őrlétéro kitűnők és gyözösek. — Főelönyük pedig, a mi a legnagyobb ritkaság az,hogy rozs őrlésrepáq'uk nincsen; — Végre a szósz és pálinka gyárakban a kukoriczn őrlésre Igen keresettek, a legkelendőbb malomkövek ára helyben Sáros-Patakon, páranként osztrák értékben. I-$t otíUílyvaklól: Átméret: Árt Átméret: Ár: 36' 38" 40' 42' 44" 46' 48' 160 ft. BÍÍ170 ft. 38' 180 ft. 100 ft. Il-ik oiildlyuakbil: 40" 42" 200 ft. <Í,V 210 ft. 46' 220 ft. 48' 120 ft. 130 ft. 140 ft. 150 ft. 160 ft. 170 ft. 180 ft. A fölső kőnek rendet magassága 12", az aljltőé 10", ezenfelül minden hüvelyk 2 ft. 70 krral számíttatik; alacsonyabbság tekintetbe nem vétetik. A mogrondclések minden pár kőre 50 forint előpénz beküldése mellett, még podig néhány héttol előbb, mintsem a kövek szükségeltetnek, történnek, egyúttal pontoson meghatározandó a kő nagysága, a lyuk bősége, valamint az irány, vájjon jobbra vagy balra lészen forgásuk, végre miféle malomra ét Őrlés nemére szükségeltetik és melyik osztálybeli logyon a kő. mtí/C" A megrendelések vagy Pesten Gubltz és Rotb uraknál, Széchenyi-utcza 3-dik szám alatt, vagy Sáros-Patakon „A sáros-pataki |^ rkova-rnalomko-gyári egylet" czime alttt levél utján történhetnek. — A kövek csak készpénz Ozetés vagy utánvét mellett küldetnek ol a kikötött időben. — Pest, 1869. marczius havában. •••7.0-iB) M.ma l,g»fcaBg*»r€;«fc«iíbg*. 4. ábra. A Sáros-pataki Kovamalomkő-Gyári Egylet hirdetése a Vasárnapi Újságban 1869-ben (Vasárnapi Újság, 1869. 180.) is. A Il-ik osztályú sáros-pataki kövek különösen száraz és sima vagy parasztos őrlésre valók, és mindennemű gőz- és műmalmoknál, vízi-, szél- és szárazmalmoknál alkalmasak. Ezen különös szépségű sejtes kovafaj egyedül csak a sáros-pataki határban jön elő és az abból készült malomkövek mindennemű gabonafajok őrlésére kitűnők és győzősek. -Főelönyük pedig, a mi a legnagyobb ritkaság az, hogy rozs őrlésre párjuk nincsen; - végre a szesz és pálinka gyárakban a kukoricza őrlésre igen keresettek."

47 (4. ábra). Az 1870-es években (valószínűleg 1873-ban) „... a gyárat a bányákkal Brzorád J. Rezső mogyorósi (tatai-szénmedencei) szénbányatulajdonos vette bérbe. Az 1873-ban kiadott árjegyzékből arra lehet következtetni, hogy a bányák és a gyár vezetése Láezay Szabó Károly módszerével történt. A köveket nemcsak a jó minőségű lisztek előállítására, hanem a vegyipar szükségleteire is készítették, a szeszgyártásban kukorica és rozs őrlésére, cement, festékanyag, csont és agyag őrlésére is használták. A bérlő a sárospataki malomkövek jó hírét fenntartotta, képviseletét az országban növelte és külföldre is kiterjesztette [...], a megrendelések megszaporodtak. Később Sárospatakon telepedett le (ahol neve előbb Brozorádra. módosult, melyet majd Bozorádyra változtatott. A család tagjai és utódai lettek a bányák és a gyár vezetői."

48 47. Vasárnapi Újság 1869. 48. EgeyA., 1980.34. 180. 492