A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/1. (1993)

HOFFMANN Tamás: „Az új gazdálkodás”. Kultúrnövények és haszonállatok az Alpoktól északra

D A gabonaneműek hozamainak alakulása a XIII-XVIII. századi Európában 6 szakasz átlaghozam 3,0-3,7 I. csoport (Anglia) II. csoport (Franciaország) szakasz átlaghozam 4,1-4,7 I. csoport (Anglia) II. csoport (Franciaország) III. csoport (Németország, Skandinávia) IV. csoport (Kelet-Európa) szakasz átlaghozam 6,3-7,0 I. csoport (Anglia, Németalföld) II. csoport (Franciaország, Spanyolország, Olaszország) III. csoport (Németország, Skandinávia) szakasz átlaghozam 10,8 felett I. csoport (Anglia, Írország, Belgium, Hollandia) 1200-1249 1200 előtt 3,7 3,0 1250-1499 1300-1499 1500-1699 1550-1820 4,7 4,3 4,2 4,1 1500-1699 1500-1820 1700-1820 7,0 6,3 6,4 1750-1820 10,6 Végeredményben ez a kettősség konzerválódott, és a rákövetkező századokban is mindenütt kimutatható Európában a nagybirtok üzemeinek gazdasági fölénye a pa­rasztok gazdaságaival szemben. Talán csak Hollandia kivételével és a fejlődésnek az ott (XVI-XVII. században) előállt intenzív útjához hasonló változata állítható párhu­zamba a holland példával, de ez Európának csak néhány urbanizáltabb vidékén tapasz­talható. Ezek tehát elszigetelt esetek és noha tizenkét-tizenötszörös hozamok sem mennek ritkaságszámba, a parasztok igyekezetéből mindössze a három-négyszeres ter­mésmennyiségre futotta csaknem mindenütt még a XVIII-XIX. századi Kelet­Európában. A tradicionális teljesítményű területeken tehát az imént leírt biztonságos megoldá­sokra törekedett a szántógazdaság. Csaknem mindenütt megelégedtek azzal, hogy a barázdát szántó eke fogatolását ökrökkel oldják meg és sehol sem támadt igényük a takarmánygazdálkodásra. Bár nagyon valószínű, hogy a háromnyomásos rendszer, ami a karoling kori földesúri gazdaságokban tűnt fel először az Alpoktól északra húzódó tájakon, lehetővé tette a zab termesztését és ezzel biztosította a lótartás abraktakarmá­nyát. (Enélkül nem vitézkedett a lovag, nem szállított árut a kereskedő, és a kedvezőt­len talaj adottságú Északnyugat-Európában nem szántott a paraszt.) Jellemző példa erre Eszak-Franciaországból a királyi birtokok összeírása nyomán kibontakozó kép 810-ben. 7 Annappes Vity Cysoing Lille Somáin Lille Douai Cysoing Lille Douai-tól közelében Cysoing Lille keletre Az összes birtokterület (erdővel és parlaggal) 2850 1855 1867 1360 Hozam (52 vagy 63 liter) Tönköly 2040 1080 360 372 Búza 160 ­­Rozs 196 260 ­Árpa 2900 1900 750 1200 Zab 430 400 ­Bab 1 ­­Borsó 12 ­­6. Slicher van Bath, 1963/b: 16. 7. Slicher van Bath, 1963/a: 66. 423

Next

/
Oldalképek
Tartalom