A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/1. (1993)
HOFFMANN Tamás: „Az új gazdálkodás”. Kultúrnövények és haszonállatok az Alpoktól északra
D A gabonaneműek hozamainak alakulása a XIII-XVIII. századi Európában 6 szakasz átlaghozam 3,0-3,7 I. csoport (Anglia) II. csoport (Franciaország) szakasz átlaghozam 4,1-4,7 I. csoport (Anglia) II. csoport (Franciaország) III. csoport (Németország, Skandinávia) IV. csoport (Kelet-Európa) szakasz átlaghozam 6,3-7,0 I. csoport (Anglia, Németalföld) II. csoport (Franciaország, Spanyolország, Olaszország) III. csoport (Németország, Skandinávia) szakasz átlaghozam 10,8 felett I. csoport (Anglia, Írország, Belgium, Hollandia) 1200-1249 1200 előtt 3,7 3,0 1250-1499 1300-1499 1500-1699 1550-1820 4,7 4,3 4,2 4,1 1500-1699 1500-1820 1700-1820 7,0 6,3 6,4 1750-1820 10,6 Végeredményben ez a kettősség konzerválódott, és a rákövetkező századokban is mindenütt kimutatható Európában a nagybirtok üzemeinek gazdasági fölénye a parasztok gazdaságaival szemben. Talán csak Hollandia kivételével és a fejlődésnek az ott (XVI-XVII. században) előállt intenzív útjához hasonló változata állítható párhuzamba a holland példával, de ez Európának csak néhány urbanizáltabb vidékén tapasztalható. Ezek tehát elszigetelt esetek és noha tizenkét-tizenötszörös hozamok sem mennek ritkaságszámba, a parasztok igyekezetéből mindössze a három-négyszeres termésmennyiségre futotta csaknem mindenütt még a XVIII-XIX. századi KeletEurópában. A tradicionális teljesítményű területeken tehát az imént leírt biztonságos megoldásokra törekedett a szántógazdaság. Csaknem mindenütt megelégedtek azzal, hogy a barázdát szántó eke fogatolását ökrökkel oldják meg és sehol sem támadt igényük a takarmánygazdálkodásra. Bár nagyon valószínű, hogy a háromnyomásos rendszer, ami a karoling kori földesúri gazdaságokban tűnt fel először az Alpoktól északra húzódó tájakon, lehetővé tette a zab termesztését és ezzel biztosította a lótartás abraktakarmányát. (Enélkül nem vitézkedett a lovag, nem szállított árut a kereskedő, és a kedvezőtlen talaj adottságú Északnyugat-Európában nem szántott a paraszt.) Jellemző példa erre Eszak-Franciaországból a királyi birtokok összeírása nyomán kibontakozó kép 810-ben. 7 Annappes Vity Cysoing Lille Somáin Lille Douai Cysoing Lille Douai-tól közelében Cysoing Lille keletre Az összes birtokterület (erdővel és parlaggal) 2850 1855 1867 1360 Hozam (52 vagy 63 liter) Tönköly 2040 1080 360 372 Búza 160 Rozs 196 260 Árpa 2900 1900 750 1200 Zab 430 400 Bab 1 Borsó 12 6. Slicher van Bath, 1963/b: 16. 7. Slicher van Bath, 1963/a: 66. 423