A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/1. (1993)

KŐHEGYI Mihály: Chernel István levelei Herman Ottóhoz

CHERNÉL ISTVÁN LEVELEI Herman OTTÓHOZ KŐHEGYI MIHÁLY Herman Ottó életét és tudományos tevékenységét számtalan cikk, tanulmány és könyv ismertette és méltatta.

1 Mindez felment bennünket az alól, hogy róla részletesebben szóljunk. Chernél István munkásságát viszont elsősorban az ornitológusok tartják számon, s e tudományág egyik magyar megalapítójaként tisztelelik.

2 Chernél Kálmánnal, István édesapjával, életének legválságosabb szakaszában ismerkedett meg Herman Ottó. Amikor közel öt évig tartó katonai szolgálatából 1861ben felmentették, két olyan esztendő következett, amelyekről nem szívesen beszélt.

3 Éppen ezért életrajzírója még a legszorgosabb kutatással is alig tudott valamit feltárni e hányatott esztendőkről.

4 1863. szeptember 18-án két társával „fényirdai műtermet" nyitottak Kőszegen. Ez idő tájt találkozott Chernél Kálmánnal, aki kéziratos naplójába ezeket írta: „Herman Ottót még a 60-as évek elejéről ismerem, amikor is a forradalom következtében ő minden egyéb keresettől megfosztva nyomasztó anyagi körülmények között, mint fényképező szerezte meg élelmét. Vándorlása közben Kőszegre is eljutott... Ez alkalommal vele, mint kitűnő ornitológussal és madártömővel gyakrabban érintkeztem."

5 Pártállásuk, gondolkozásmódjuk is összekötötte őket. Hamarosan kitűnt, hogy a fényképészet nem jelent biztos kenyeret, ráadásul egyik társával évekig húzódó kereseti perbe is keveredett. Biztos jövedelmű állás után kellett hát néznie. S itt sietett segítségére Chernél Kálmán, aki egyben-másban többször is támogatta. Felhívta figyelmét a kolozsvári Erdélyi Múzeum-Egyletnek a konzervátori állás betöltéséről szóló hirdetményére. Biztatására beadta pályázati kérelmét, hozzácsatolva Chernél ajánló szavait. Meg is lett az eredménye, mert Brassai Sámuel, a múzeum igazgatója 1864. március 23-án a következőket válaszolta: „.. .barátom uramat, ha az állati példányok praeparálásában, főképp kisebb és nagyobb emlősök, madarak kitömésében jártas, és feltételeim az ön szükségein és kívánságain alól nem maradnak, jórendin biztathatom. Én ugyan 500 forintnál és szállásnál fűtéssel együtt többet ezúttal nem ajánlhatok, de merthogy ez egyfelől csonkítatlanul az ön személyes szükségei fedezésére szol1. Sajnálatosan nélkülözünk egy Herman Ottó munkásságát felölelő bibliográfiát. Hiánya, a szerteágazó és számtalan feldolgozás miatt, már-már a munka rovására megy. 2. Schermann Szilárd: Chernél István munkáinak chronologikus jegyzéke. Aquila, 1921. 33-40. - Allodiatoris Irma: Bibliographie der Zoologie im Karpatenbecken 1900-1925. Budapest, 1966. - Papp József: Magyar madártani bibliográfia. Békéscsaba, 1980. 3. Chernél Kálmán jogász volt. A megyei hivatalnokoskodást Sopronban kezdte, de a szabadságharc kitörése után beállt honvédnek. Az önkényuralom idején hazatért szülővárosába, ahol visszavonultan történettudománnyal és ornitológiával foglalkozott. Sz[ilágyi] SfándorJ: Chernél Kálmán. (Született 1822. április 6. - 1891. április 21.). Századok, 1891. 412^113. 4. Lambrecht Kálmán: Herman Ottó élete. Budapest, 1933. 20. 5. Szövényi István: Képek a dualizmus kori Kőszeg történetéből Chernél Kálmán naplói alapján. Savaria, 1966-1970. 387. 359