A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/1. (1993)

NOVÁKI Gyula: A borsodi földvár sánca

ben nem találtunk. Azonban a metszetfalban a 3,4. m vonalában, 430 cm mélyen kezdődően egy 150 cm hosszú, alul hegyesre faragott cölöp lenyomata alakult ki, amelyhez felül a belső oldalon három hosszanti irányú gerenda helye simult, fehér por alakú famaradványokkal. Ezek közül az alsó lyuk négyzet keresztmetszetű, tehát faragott gerenda lenyomata volt. Ennek a függőleges cölöpnek és a három, hozzá csatlakozó vízszintes gerendának semmilyen folytatását, vagy megfelelőjét nem találtuk a szelvényben. A legalsó gerendamaradványokat 496-544 cm mélység között találtuk. Közvetlen alattuk ugyanolyan sötétszürke, 15-35 cm vastag réteg következett, mint a felső, rekeszes szerkezet alatt, ugyanazzal a gyenge kifelé lejtéssel, a metszetben látható cölöptől befelé átlag 500, kifelé 560 cm mélyen. Ez jelentette a sánc legkorábbi periódusa előtti, eredeti járószintet. Itt nem volt nyoma településnek, alatta már az érintetlen barna föld következett. Külön kell említeni még a szelvény délkeleti sarkában, 0-2,2 m között előkerült három, barnára korhadt, 15-25 cm vastag gerendát (3. szint). Szorosan egymás alatt voltak, csak a legalsó feküdt kissé oldalt. A legfelső teteje 289, a legalsóé 343 cm mélyen volt. A földvár belső területe felé eső végük töredékes volt, itt ugyanis a sánc belső lejtőjével együtt ezek a gerendák is lepusztultak. Másik végükét újkori szemétgödör vágta le. Nem illeszthetőek be egyik sáncszerkezetbe sem. Valószínű, hogy a sánc belső oldalához hozzáépített boronaház maradványa, esetleges további részei déli irányban feltáratlanok maradtak. Leletanyag sokkal kevesebb került elő, mint a keleti sáncban. A nyugati sánc periódusai A nagy metszetfal rétegződései és a szelvényben feltárt gerendamaradványok alapján itt is két építési periódust tudunk megkülönböztetni, de a másodikat további két részre oszthatjuk fel. Ezek időrendben, alulról felfelé a következők: 1. építési periódus (11., 9., 7-6. szint). A 0-8 m között, átlag 500-560 cm mélyen, kissé kifelé lejtve húzódik a sáncépítés előtti eredeti járószint, településnyomok nélkül. A 8-16 m között nem értük el ezt a szintet, itt már nyilván meredekebbé vált, a domb eredeti pereme tehát a mainál sokkal beljebb volt, valahol a 10. m körül. Erre épült a sánc 1. periódusa. A feltárt maradványok alapvetően ugyanazt a képet mutatták, mint a keleti sánc 1. periódusa, de itt annál sokkal kevesebb gerendamaradványt sikerült feltárni. Ezek iránya is eltért a felette lévő 2. periódus gerendáitól. A 3,4 m vonalában előkerült cölöp a rácsszerkezet belső részéhez tartozik, mert mögötte és előtte egyaránt voltak gerendák. Sáncrekonstrukcióra itt nincs lehetőség a kevés maradvány és a nem teljes feltárás miatt, de mindenképpen a keleti sánc 1. periódusához hasonló szerkezetre következtethetünk. Az 1. építési periódus maradványai összesen 170-220 cm vastag rétegződést jelentettek. Felül 20-40 cm vastag, sötétszürke réteg zárja le. Erre épült a sánc teljes szélességében egységes rekeszes szerkezet, amely alapvetően azonos a keleti sánc 2. periódusának szerkezetével. A 10-11,3 m közötti, mélyen lenyúló égett pusztulási réteg azonban ezt két részre osztja, ami egyúttal időbeli különbséget is jelent. 21a építési periódus (1-4. szint, 10. kép). A rekeszes szerkezet külső, függőleges síkú, vízszintesen fekvő gerendákból álló fala a 10-11 m között volt. Ez azonban, a metszetfal tanúsága szerint, leégett, elpusztult. Alátámasztja ezt az is, hogy a szelvényben különben jól követhető szerkezetnek itt hiányoznak a hosszanti gerendái, amelyekből csak 315 cm mélyen került elő egy példány, elszenesedve. Ez a pusztulás azonban 141