A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

DOBROSSY István: A kávézás elterjedése és a kávéházak története Miskolcon:

keresztül, az udvarra pedig az utcáról egy kétszárnyú kapun át lehet bejutni. A kávézónak használt helyiségből el lehet jutni a konyhába.

49 1833-ra a korábbi 27 méteres homlokzatú épület 40 méteresre bővült, új ivót, s mellette új kávézóhelyiséget nyitottak. A kávéház berendezését sajnos nem ismerhetjük meg, azt viszont tudhatjuk, hogy a bővítésre, azaz a kávéház felépítésére 1798-1833 között került sor. Az 1843. évi tűzvész komoly károkat okozott az épületben. Értékelhető adataink csak az 1859. évi felújítást követően vannak. Ez már az az idő, amikor a miskolci polgárság körében elfogadott az egyéni és közösségi, családi és kávéházi kávéfogyasztás. A Korona épületét 1893-ban lebontották, s Ádler Károly tervei alapján, s ' az Urschitz-cég kivitelezésében háromnegyed év alatt elkészült a napjainkban is látható építmény.

50 Az új Korona hosszú időn keresztül kétségkívül a város legreprezentatívabb épülete volt, s rendezvényei a közízlést is befolyásoló színfoltjai voltak Miskolcnak. Első bérlője Reidinger Béla volt, aki korábban a Budapest Szállodát bérelte. Ezt követően Bakos Károly 1903-1907 között mondhatta magáénak a Koronát, s így hirdette magát: „Ezen város által épített első rangú szállodámat ajánlom úgy a borsodmegyei, mint Miskolc város m. t. közössége szíves figyelmébe. Étterme és kávéháza számottevő gyűjtőhelye úgy az intelligenciának, mint a polgárságnak ..." 1907-től Böczögő József megjelenésétől aztán új időszak kezdődik nemcsak a Korona, hanem a miskolci vendéglátás egésze történetében is. A Miskolczi Kalauz 1910-ben már ekképpen hirdeti a Koronát: „A legszebb helyen fekszik és első rendű jellegű. A villamos vasút megállóhelye és a kiskocsi állomás. Böczögő J. vendéglős tulajdona, összesen 40 szobája van, saját kávéháza, I—II. oszt. étterme, nyáron külön étterme. . . . Emeleti részén a város legnagyobb tánczterme."

51 Az 1910-es évek elején, közepén Böczögő számolócéduláin a Korona mellett látjuk a Budapest Szállót, rajta a felirattal: Böczögő Pilseni Étterem. S a pince mellett fontos az a kép, amely az Abbázia kávéház berendezését mutatja (9. kép). Böczögő az épület folyamatos felújítási munkáit magára vállalva végül is csődbe jutott. A város még a bérlő saját tulajdonát képező belső berendezéseket is elárverezte. 1938. július 18-án a Janits-testvérek személyében új bérlők nyitják meg a Koronát. (Ekkor még nem volt sejthető, hogy pontosan egy évtized múlva, 1948-ban kerül sor az államosításra.) 1950-ben az épület utcafrontját a földszinti részen átalakítják, s ezzel egy időben a belső térkiképzést is. A „Kossuth" az üzemi étkezés egyik fontos főutcái helyévé válik, megszületik az utcai részen a „Népbüfé", megnyílik a „Jereván" kávéház (10. kép), 49. Dobrossy I.-Iglói Gy., 1982. 139-142. 50. Ádler K., 1897. 51. Miskolczi Kalauz, 1910. 9. 271 KOSSUTH SZÁLLÓ Szeptember 4-én ismét üzemünkben a „J E R E VAN" kávéház 4H INCH MIMI OLANCHE BRAUN KORNÉL MAGYAR GYULA duó szórakoztatják vendégeinkot Nyílva 22 h tői 4 h-ig Minden vasár- és ünnepnap délután 17-től /9-ig 10. kép. A Jereván" kávéház műsorplakátja (1952)