A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

TAKÁCS Péter–UDVARI István: Adalékok Abaúj vármegye 18. század végi vásáraihoz és az Abaúj megyei lakosság vásározási szokásaihoz

ADALÉKOK ABAÚJ VÁRMEGYE 18. SZÁZAD VÉGI VÁSÁRAIHOZ ÉS AZ ABAÚJ MEGYEI LAKOSSÁG VÁSÁROZÁSI SZOKÁSAIHOZ TAKÁCS PÉTER-UDVARI ISTVÁN A nemzeti piac megszületése előtt Abaúj vármegye kivételezett szerepkört töltött be Magyarország gazdasági életében. Egyike volt azon megyéknek, melynek területén bonyolódott a Felvidék és az Alföld regionális árucsere-forgalma, mely fekvésénél fogva gyűjtője, továbbítója, fogadója és elosztója volt a Magyarország, Lengyelország, Oroszország és Morvaország közötti kereskedelmi forgalomnak. A Kassa fölötti hegyektől a Hernád és Sajó találkozásáig lenyúló vármegyét olyan törvényhatóságok vették körbe, mint Zemplén, a 18. században még híres és keresett Tokaj-hegyaljai boraival, Sáros, Szepes hámoraival, bányászfalvaival és városaival, Torna gyümölcsöseivel, Borsod búza- és rozstermő vidékeivel. Abaúj megyén keresztül vezetett az út Gömörbe is, és Abaújig eljutott a Szabolcs megyében termelt gabona éppúgy, mint a Debrecenben dolgozó céhesek terméke. A megye fában, erdőben, gyümölcsösökben, termőföldben, halban, csíkban sem szűkölködött. A maga nevelte állatok mellett más vármegyék fölös jószágait is felhajtották az abaúji vásárokra, és a megye lakossága a 18. században még egyértelműen magára vállalta a Felvidék és Alföld termékeinek a közvetítését. Ez a feladat, azzal együtt, hogy az Északra irányuló dohány is „keresztülfutott" a megyén, tarka forgatagát hozta létre a szekerezés, fuvarozás feladatkörének, a kézi- és szekeres napszámok lehetőségének. Ezzel együtt felvirágzott a kézműipar, és különösen Kassán, országos hírre vergődtek a vásárok.

1 Ahhoz azonban, hogy reálisabb képünk alakuljon ki az áruforgalomról, a lakosság áruközvetítő, kereskedő, fuvarozó, haszonszerző tevékenységéről, munkavállalási kedvének alakulásáról és kényszeréről, ismernünk kellene a vármegye népességét, településrendszerét, úthálózatát, belső kontár-, házi- és céhes-ipari tevékenységét, a mezőgazdasági produktumot és a fogyasztás mennyiségét. Ismernünk kellene a lakosság életmódját, mentalitását és még annyi minden mást. Ez a dolgozat mindezek feltárására nem vállalkozhat. Egy ilyen szintézis jellegű összegzés csak a források teljes körű feltárása mellett lehetséges. Mi ezúttal még a lakosság pontos számát sem regisztrálhatjuk. A valóságot leginkább megközelítő II. József korabeli népszámlálás Abaúj megyei adatai jelenleg még lappanganak.

2 Ezek az adatok azért lennének fontosak, mert időben közel esnek a Mária Terézia-féle úrbérrendezéshez, s több-kevesebb biztonsággal meg lehetne határozni az úrbéres, az úri szolgálónépek arányát, a nemesség számát. Ezek hiányában azonban csak a Lexicon locorum ... és Ludovicus Nagy adataiból 1. Sziklay J.-Borovszky S., (szerk.) 1896. 2. Csorba Csaba levéltárigazgató szíves közlése szerint Abaúj-Torna vármegye II. József korában végrehajtott népességszámlálásáról a felvételi adatlapokat megtalálták szlovák kutatók Kassán, s közlésre átengedték a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárnak. 195