A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

TAKÁCS Péter–UDVARI István: Adalékok Abaúj vármegye 18. század végi vásáraihoz és az Abaúj megyei lakosság vásározási szokásaihoz

vonhatunk le következtetéseket a megye lakosságára, vallási és etnikai tagozódására vonatkozóan.

3 Az 1772-es adatfelvétel szerint Abaúj vármegye területébe ékelődött be Kassa szabad királyi város, mint önálló törvényhatóság. A vármegyei törvényhatóságnak volt alárendelve 228 település, melyből 7 volt mezőváros - Eniczke, Jászó, Alsó- és FelsőMecenzéf, Sepsi, Gönc, Szántó és Szikszó - 221 település találtatott falunak. A 228 település közül 40-ben volt katolikus parochia, 18-ban görög katolikus, 3-ban evangélikus és 41-ben református parochia. A falvak közül 154-nek volt magyar, 2-nek német, 72-nek pedig szlovák nyelvű a lakossága. Ludovicus Nagy már 10 mezővárost - Boldogkőváralja, Enyiczke, Forró, Gönc, Jászó, Nagyida, Alsó- és Felső-Mecenzéf, Szántó, Sepsi és Szikszó - talált a vármegyében, bár ő Alsó- és Felsőmecenzéfet még külön-külön oppidumnak említi, a mai gazdasági szakirodalom azonban 1 gazdasági egységnek veszi.

4 A 10 mezőváros közül a legnépesebb (Abaúj)Szántó volt. Egymagának 4468 lakosa volt, akik közül 2139 volt a római, 1013 a görög katolikus, 1316 pedig református. Ezen oppidumban volt az 1820-as években 589 lakóház. A legkisebb mezőváros Abaújban Enyiczke (Eniczke) volt. 129 lakóházában mindösszesen 937 ember lakott. Ludovicus Nagy talált még Abaúj megyében 239 falut és 107 pusztát. A falvak közül kettőnek volt a lakosságszáma 1500 fölött, 21-nek 1000 és 1500 között, 77-nek 500 és 1000 között, 71-nek 300 és 500 között, 68-nak pedig 300 lélek alatt. Apró, kicsi falvak az abaúji települések még az 1820-as években is. Kettőszáznál több lakóház mindössze 1 faluban található (Ruszka: 225). 150 és 200 közötti lakóház is mindössze 14 községben volt, 100 és 150 között 33 településen. 51 és 100 között volt a lakóházak száma 95 községben, míg 50 lakóháznál kevesebb volt 96 faluban. Ez utóbbiak jószerével tanyácskáknak illenének be az Alföldön, és még annak sem a nagyobbak közül valónak. Ilyen nagyságrendű településeken az 1770-es években az élet faluközösségi keretek között, patriarchális viszonyok között zajlott. Ezekhez a falvakhoz, mezővárosokhoz társult 107 puszta. Közülük 51 még az 1820-as években is lakatlan. A többieken is csak 1-3 lakóház volt 5-39 lakossal, alighanem pásztorszállásokkal, csőszházakkal. íme hát így nézett ki Abaúj megye az 1820-as években. Területébe beékelődött még egy önálló törvényhatóság, Kassa szabad királyi város, mely nemcsak a megye székhelye, legnagyobb vonzáskört maga köré tömörítő igazgatási, gazdasági és kereskedelmi, kulturális centruma volt, hanem országosan is jelentős város. A vármegye lakóinak összlétszáma: 158 833. 1772/73-ban, amikor a Mária Terézia-féle úrbérrendezés zajlott Abaúj vármegyében, a helyzet és állapot csak számszerű mutatókban különbözhetett. Kisebbek voltak a falvak, kevesebb a lakóházak száma, kevesebb a lakosok száma, a falvak száma pedig 209 volt. Legalábbis az úrbérrendezés 209 településen történt meg. Dolgozatunk további részében az úrbérrendezéskor „megvallatott" jobbágyok, zsellérek 9 kérdőpontra adott válaszaiból kíséreljük meg kihámozni az abaúji vásárok és a vásározó abaúji községek szokásait, szekerező útjait.

5 A megye és az ország egyik legjelentősebb városa Kassa. Töretlen fejlődése, kiváltságainak gyarapodása, jelentőségének fokozódása Károly Róbert idejétől - ha megtor3. Lexiconuniversorum Regni Hungáriáé locorum populosorum . . . E^üdapest, 1920.1-9., 312. 4. Bácskai V.-Nagy L., 1984. 75., 81., 87. skk. 5. A dolgozat alapforrása Abaúj megye úrbérrendezésének iratanyaga Mária Terézia korából. Lelőhelye: Magyar Országos Levéltár, Mikrofilmtár, Urbariala, Abaúj megye. A továbbiakban, ha ebből az ábécérendben található anyagból merítjük adatainkat, nem hivatkozunk rá külön, lett-légyen az számszerű adat vagy idézet. 196