A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

MARGOT SCHINDLER: Komputerek alkalmazása kultúrtörténeti múzeumokban

kezdetéről Vilmos Voigt tudósított 1981-ben a Mesék Enciklopédiájában.

2 A történeti folklorizmus és nyelvészet adatfeldolgozásával foglalkozik tanulmányában Doris Stockmann (1969) és Heda Jackson (1971). Midőn végső fokon a komputerek további, olyan alkalmazási lehetőségére utalnak, mint népművészeti bibliográfiák és atlaszok.

3 Először csak a 80-as években jelent meg további német nyelvű publikáció információvédett mennyiségi módszereknek a történelmi néprajzban való elmélyült alkalmazásáról, és ezt a szociokulturális kérdésmegfogalmazások területén is egyre inkább alkalmazták, amint a szakma látószögének megváltoztatása mint igény az előtérbe került.

4 A vita tárgyát képező kérdéshalmaz esetében mindenképpen és ismét a papírból készült síktermékek kerültek a központba. Tehát azon írásos források, amelyek a relatív szisztematikus felépítésük miatt archiválhatók, mint a mise és templomi könyvek, házassági és keresztlevelek regiszterei, népszámlálási, számlázó és felíró (jóváíró) könyvek, telekkönyvek, beszolgáltatási jegyzékek, adóívek, kataszteri jegyzékek és hasonló, többnyire kereskedelmi iratok, illetve olyan források, melyek kevésbé szisztematikus felépítésűek, mint pl. a bírói és jegyzői iratok, tanácsi jegyzőkönyvek, ediktumok (rendeletek), rendelkezések, tudósítások, naplók és hasonlók, amelyek a szabványosítás, a kódolás és gépen olvasható formátumú adatátvitelre kevésbé alkalmasak.

5 Nevezett tanulmányokban SPSS-programok szerepelnek (statisztikai programcsomag társadalomtudományok számára), amelyek időközben PC (személyi számítógép) verzióban is megjelentek, majd a Göttingeni Max Planck történeti intézet kifejlesztette a „CLIO" programrendszert, ami kifejezetten történelmi kérdésfeltevésekhez van fogalmazva, és egy, a gépen leolvasható információcimkézésen kívül semmiféle további adatfeldolgozást, szabványosítást vagy kódolást nem igényel. A kulturális tudományoknak számítógépre való átvitele, ami a nagy adattömeg hermeneutikus, azaz értelmezéstani átvitelét lehetővé teszi, ismételten felveti itt az értelmezhetőség kérdését az ún. „keményebb" mennyiségi és a „lágyabb" minőségi módszerek alkalmazása tekintetében, melyekre a válasz alkalmasint a két értelmezés összekapcsolásában rejlik, amivel egyrészről a túlságosan nagy szubjektivitás elkerülhető, és másrészről konkrét ellenőrizhető eredmények keletkeznek. A bevezetőben idézett Klaus Roth előadásában - ami hamarosan publikáció formájában is megjelenik

6 - szerepel először két utalás a komputertechnológiának az alkalmazására, összhangban az objektívorientációjú kutatással. Roth utal egy felső-bajorországi klasszifikációs korlátnak múzeumi körülmények között, és egy inventarizált, 2. Vilmos Voigt: Komputertechnika és analízis. Megtalálható a „Mesék Enciklopédiájában" 3/1979. kötet, Berlin, New York, Walter de Gruater Kiadó 1981. Sp. 111-123. (átfogó bibliográfiával). 3. Doris Stockmann: Elektronikus adatfeldolgozás az etnológiában és az ahhoz közel álló tudományokban. Megtalálható: Német Néprajzi Évkönyv 15. sz. Berlin, Akadémiai Kiadó 1969. 134-158. oldal; Heda Jason: Néprajz és a komputer. Megtalálható: Osztrák Néprajzi Folyóirat XXV/74. szám Bécs, 1971. 201-216. oldal. 4. Klaus Roth: Történelmi néprajz és a quantifizirung (minősítés). Forrásmű: Néprajzi Folyóirat 76. évf. Stuttgart, Berlin, Köln, Mainz. Kiadó: W. Kohlkammer 1980. 37-57. oldal; Wolfgang Kashuba&Carola Lipp; ED-V-Olkskunde? Forrás: Tübingiai Levelezési Lapok 2411983. szám 22-23. oldal. 5. Roth: Történelmi néprajz és a quantifizirung. Forrásmű: Néprajzi Folyóirat 76. évfolyam. Stuttgart, Berlin, Köln, Mainz. Kiadó: W. Kohlkammer 1980. 41. oldal. 6. Klaus Roth: Néprajz és a személyi számítógép. Megtalálható: Osztrák Néprajzi Folyóirat XLIV/93. 2. füzet. Bécs 1980. (Megjelent 1980 júniusában.) 626