A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

MARGOT SCHINDLER: Komputerek alkalmazása kultúrtörténeti múzeumokban

térkitöltő Münsterlandi paraszti háztartásnak a Münsteri Egyetem Kulturális projektumán elvégzett elemzéseire.

7 A legkorábbi időből, szintén a Klaus Roth által végzett tanulmányból rendelkezésre áll a néprajzi intézetben való alkalmazási lehetőség a PC-t illetően, ami lehetővé teszi egy szisztematikus körkérdést követő hézagpótló nyilatkozat elsődleges biztonságos megtételét.

8 A körkérdésre 1989 nyarán kérdőíves formában került sor 95 egyetemi intézetnél, kutatási berendezések, archívak, néprajzi osztállyal rendelkező nagyobb kultúrtörténeti múzeumok és a nagyobb szabadtéri múzeumok összes német nyelvű helységének (NSZK, NDK, Ausztria, Svájc) bevonásával. A kérdőívek befutási hányadosa meglepőén magas, mintegy 80% volt, és az eredmények, melyeket én e helyt szeretnék összefoglalóan ismertetni, nagyon érdekesek. Az összes néprajzi intézet 55%-a az adott időben már rendelkezett személyi számítógéppel és alkalmazott komputereket, miáltal a számítógépek előállítóit illetően jelentős sokrétűség tapasztalható, azonban a géptípusokat, ill. feldolgozó rendszereket illetően meglehetősen egységes a kép (79%-a rendelkezik IBM vagy IBM-kompatibilis számítógéppel, 21%-nál egyéb típusok találhatók). 34 intézet finanszírozta saját eszközeiből a telepítést, 9-en számítóközponttól kapták készülékeiket, az egyetem és még egyéb 6 intézetben alkalmaznak matrixnyomót, 18-nál lézeres nyomtatót, és 7 helyen van betűkerekes nyomtatóberendezés. Alkalmazást nyertek a PC-k (personal computerek = személyi számítógépek) a titkárságok könyvelésein, a szövegfeldolgozásban egészen a könyvtári és adatkezelési/igazgatási munkáig, ahol is a szövegfeldolgozás áll az első helyen. A szövegfeldolgozó programok tekintetében a WORD és a WORD Perfect kiemelkedően a leginkább alkalmazott program, a leggyakrabban használt adatbankrendszer: a dBase 3 + . A PC-k alkalmazásának eddigi összefoglaló és általános megítélése a néprajzi intézetekben - Klaus Roth megállapításai szerint - egyrészt általánosan pozitív visszhangot váltott ki, másrészt azonban jelentkezik a sokat hangoztatott finanszírozási eszközök hiánya, a kiképzett személyzet, továbbá a hardverek és a programrendszerek összességére vonatkozó tapasztalatok hiánya. Egy hasonló tanulmány (stúdium) végrehajtására került sor szinte azonos időben Bécsben, a Műszaki Múzeumban. A körkérdés, melynek eredménye sajnos sokkal csekélyebb visszhangott váltott ki,

9 és amit a múzeum igazgatója a komputer iránt mutatkozó, semminél is kisebb érdeklődésnek tulajdonít, egyébként szintúgy visszavezethető a múzeumi emberek hiányzó tapasztalataira. A Műszaki Múzeum 1989 tavaszán mintegy 700 osztrák múzeumhoz küldte szét kérdőíveit különböző változatokban, amiből megválaszolva 274 érkezett vissza, ami 40%-os befutási hányadost jelent. A 274 választ adó múzeumból csak 23 (17,5%) alkalmaz PC-t, főleg dokumentációgyűjtemény céljára. A közigazgatás és a szövegfeldolgozás területein a hányados lényegesen magasabb értékű. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az osztrák múzeumokban nem kerül több és több komputer alkalmazásra. Éppen ezen a területen megy végre önmagától a fergeteges fejlődés, és azok a régi kérdőívek, amelyeket egy évvel ezelőtt adtak ki és megválaszolásra kerültek, ma már biztosan nem reprezentálják a jelenlegi helyzetet és a téma állását. Erre vonatkozóan semmilyen ellentétes adatunk nincs. Csupán a személyes kapcsolatokból, a munkatársaink köréből és hallomásból lehet tudni, hogy időközben 7. Klaus Roth: Néprajz és a személyi számítógép. Egy körkérdés eredményei a néprajzi intézetben. Megtalálható: dgv-információk 4/1989. szám, 1989 december, 10-15 oldal. 8. Klaus Roth: Térkihasználás a 18. századi Münster vidéki parasztházakban. Forrásmű: RajnaWestfáliai Néprajzi Újság 29. szám/1984; 65-87. oldal. 9. Ezzel összefüggő tájékoztatásként gondolok a Bécsi Műszaki Múzeum igazgatójára, akinek a neve: Ing. Péter RSbernik. 627