A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

BARSI Ernő: Eötvös József sályi évei

hogy ezen 1000 példányban nyomtatott, s egészen a Statusok közt gratis elosztott munka (Vélemény a fogházjavítás ügyében) nem csak nevemet ösmeretessé, de kedvessé is teendi. Utam tapasztalásainak egy részét ajánlom így a Borsodiaknak, s ha már hízelgés néptömegeknek szükséges, úgy tartom, férfihoz illőbben azt nem tehetem, mint így, hol egyszerre jót teszek. 2 szór A Casino tagjává váltam, s így az egész ifjúsággal, mely már most is felém kezd fordulni, szorosabb összveköttetésbe lépek. 3 szór Két társaságot alakítok; melyeknek már most is terve készen fekszik fiókomban, s csak a jövő gyűlésre vár - egyet az oskolák, a másikat a gazdaság előmozdítására - egyet 1, a másikat 2 fi. p. p. Actiájut, s általok egy sokasággal szövődöm összve, mely nagy részint legalább az enyim leend." Lám, életműve egyik nagy eredményének, a népnevelésről alkotott törvényének munkálatait már itt a sályi évek alatt megkezdte. íróbarátok látogatásai Sályban Eötvös József Sályból írott leveleiben több alkalommal olvashatunk író barátainak meghívásáról. A két legjobb író barát, Trefort Ágoston és Szalay László - Sőtér István monográfiája szerint is - csakugyan eljöttek a sályi kastélyba. 1839 áprilisában Trefort a vendége. Ekkor vetik fel egy negyedévi folyóiratnak, a Budapesti Szemlének a tervét. Közben kocsikirándulásokat tesznek a környékre. Az egyik kirándulás alkalmával tanácsolja Eötvös Trefortnak, hogy vegyék feleségül Rosthy Albert leányait, ő az idősebbet, Ágnest, Trefort a fiatalabbat, Helénát. Persze a folyóirat terve sem kevésbé fontos a két lelkes ifjúnak, mint a házasság gondolata. 1839 szeptemberében pedig valóságos írókolónia a sályi kastély romantikus kertje. Eötvös két író barátjával, Szalay Lászlóval és Trefort Ágostonnal sétál a kert útjain, annak hatalmas fái alatt. Mindegyikük írással foglalkozik. Szalay akadémiai beszédet ír Kollárról. Trefort az „Anyagi érdekekről" szóló tanulmányán dolgozik. Eötvös pedig emlékbeszédét írja Kölcseyről. A Kölcsey-emlékbeszédre Eötvös az Akadémiától a megbízást még 1839 elején kapta. Az Akadémia közgyűlése Eötvöst 1839. november 23-án választotta tiszteleti tagjává. Másnap, 24-én került sor a nagy sikerű beszéd elmondására, melyet már mint tiszteleti tag tartott meg az író. Első akadémiai beszéde is a sályi kastéy csöndjében született meg. Eötvös kapcsolata a faluval Eötvös József még Pruzsinszky Józseffel tett sályi látogatásai alkalmával felkereste a református lelkészt, valószínűleg Scholtz Sámuelt (1816—1831-ig volt sályi lelkész, fia neves irodalomtanár Miskolcon), meg Budaházi Lászlót (1831—35-ig sályi lelkész). Sályi tartózkodása alatt Szentpéteri Hódos Dániel (1835-38) és Makó István (1838-1842) a sályi lelkészek. Földes szobájú, szegényes parókián laknak. Sorsukat, helyzetüket jól példázza A Sályi Reformált Egyház Igazgató Tanácsának jegyzőkönyve: „Elől adatott . . . sok tisztelendő Atyafiak és Oskola mestereknek azon keserves állapottyok, mely szerént hűséges fáradságok után másszor is ugyan, de kiváltképpen a gyakran elől forduló szűk időkben sok Hallgatók által épen nem fizettetnek és ha éheznek, ha midenből kifogynak is . . . mégis szolgálniok kell oly reménység alatt, hogy ugyan tsak valaha és valahogy ki fognak fizettetni." A falu jegyzője c. regényének Tengelyi Ézsaiása, s a regény nem egy alakjának előképe sályi évei alatt ötlik a szemébe. Valószínűleg 562