A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

BARSI Ernő: Eötvös József sályi évei

A sályi Eötvös-kastély és kertje A kastély tervezőjét, építőmesterét nem ismerjük. Építésének időpontját sem tudjuk pontosan.

16 Mivel az épület a hozzá tartozó birtokkal együtt Négy esi Szepessy Mária kezével került id. Eötvös Ignácnak, az író nagyapjának tulajdonába, a Szepessy család valamelyik tagjának kellett építtetnie. Legelső írásos emlékünk a kastélyról a Miskolci Állami Levéltár egyik irata, mely szerint 1779-ben Szepessy Sámuel birtokában van, „rezidenciális ház szilárd építő anyagból, kétszintes (egyemeletes). Zsindelytetős, jó beosztású és alkalmas helyiségekkel van ellátva, fallal övezve, gazdasági épületek, terjedelmes kertek vannak körülötte."

17 Hogy Szepessy Sámuel építtette-e a kastélyt, vagy édesapja, László, aki a régi, még Tibold Zsigmondtól örökölt kastélyát 1770-ben építteti át mai formájára, nem tudjuk. Mikor Eötvös Ignác 1786-ban feleségül veszi Szepessy Máriát, ő kapja meg hozományként a kastélyt és a hozzá tartozó birtokot. Kárpótlásul Sámuel veszi birtokába (valószínűleg atyja halála után) a falu közepén lévő ősi Szepessy-kastélyt. Sámuel továbbra is Sályban lakik, ő építteti 1793 és 96 között a római katolikus templomot. Az Eötvös család tulajdonába került sályi kastély barokk stílusban épült. Ahogyan Horváth József (született 1828), akit már 10 éves korában odavettek a kastélyba konyha- és szobainasnak, 19 éves korában pedig kinevezték mindenesnek, elmondta unokájának, Horváth Jánosnak (1896-1980), „. . . a kastély akkor tornyos vót. A régi épület akkora vót, ameddig középen a boltívek tartanak. Balról és jobbról később toldták hozzá egy-egy szárnyat. Későbbi tulajdonosa, a Bécsben élő Laszky báró alakíttatta át 1868-ban."

18 Ezek a boltívek mind a földszinten, mind az emeleten egy nyitott, tornácszerű folyosó ívei lehettek, s a földszinten, középen, a kiugró rész alatt kocsibejáró volt. A homlokzat felőli szobák ablakai mind ezekre a most már beüvegezett ívekre néznek. Szobaablakot sohasem helyeznek el zárt folyosóra nyílóan, hanem nyitott tornácra nézőén. A toldott szárnyak későbbi keletkezését mutatja az a tény, hogy ezek a részek már szögletes ablakokat kaptak, s nem folyosóra, hanem a szabadba nyílnak/ Az épületnek olyan barokk teteje lehetett, mint a mellette épült, de a második világháború után lebontott Csáky-kastélyé. Erről, sajnos, rendes fénykép sem maradt fenn, csupán Kiss Lajos Kossuth-díjas néprajztudósunk készített róla pontos rajzot.

19 Ebből lehet rekonstruálni a kastély eredeti tetőformáját. Nagy kár, hogy akkor, amikor a második világháború utáni megrongálódott állapotból renoválták, helyreállították az épületet, hogy abban mozgásjavító intézetet létesítsenek, meghagyták az átépített, hozzá nem illő tetőformát, s nem állították vissza eredeti alakjára. A kastély XIX. század eleji kertje a romantikus kertstílus tipikus példája. Ez a romantikus, szentimentális kertstílus Magyarországon a XVIII. század végén kezd feltűnni és 1830 körül tetőződik.

20 Az új kertben nincs semmi a barokk heroikus nagyszerűségéből. Az ember kicsinek, elhagyottnak érezte magát, és kanyargó utakon kereshette az elveszett paradicsomot. A parkkiképzésben fontos szerepet kapott a családi ősök kultusza, kevés szavú, egyszerű feliratú emlékművekkel. „A miszticizáló-archaizáló törekvés, az exotikumok kedvelése műrégiségeket épít a parkokba. Ez a hangulat irodalmi művekben is hangot kap. Kazinczy írja 1806-ban Csáky Emánuel hotkóci • 16. Joó Tibor: A sályi Eötvös-Gorove-kastély. Műemlékvédelem, XIII. Bp. 1969. 2. sz. 87-89. 17. Miskolci Állami Levéltár Judiciale VII. II. 128. 18. Barsi E. i. m. 1967. 19. Kiss Lajos rajza. Hódmezővásárhelyi Levéltár 20. László János: A titokzatos sályi felirat megfejtése. Irodalomtörténeti Közlemények, LXII. 1958. 57-63. 556