A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

BARSI Ernő: Eötvös József sályi évei

3. kép. Barlangház maradványai 4. kép. A „titokzatos" síremlék adója, hűséges segítője lesz. A labancok olyan veszedelmes ellenfélnek tartják, hogy gúnydalt írnak ellene. Egy hatalmas kuruc költemény: Thököly haditanácsa pedig 40 versszakban mondja el Szepessy Pál „voxát", beszédét, ilyen szavakat adva szájába: Német s török között vagyunk elepedve, Egyik háziköröszt, másik merő fene. A sályi birtokot halála után (1685) Zsuzsanna asszony igazgatja, mikor 1711-ben ő is meghal, János fiáé lett. Sályban is telepszik le. A református egyháznak templomot építtet, harangot öntet. Fia, László azonban elhagyja ősei hitét, katolizál. Mária Teréziától 1775-ben báróságot kap. Ám gyermekei szívéből nem lehet kitörölni dédapjuk emlékét. Az ősök tisztelete oly erős a családban, hogy még az oda benősülő osztrák katonatiszt fia, báró Seckendorf Ferdinánd, a XIX. században is el tudja mondani Szepessy Pálról és Kakasfalvi Csuda Zsuzsannáról a családban fennmaradt emlékeket Édes Ábrahám ref. lelkésznek, mellesleg Gábor Áron szabadságharcos diáktüzérének, aki fel is jegyzi azokat.

12 Sőt ez az osztrák báró származása és vallása ellenére ott szerepel azok között a patrónusok között is, akik Édes Ábrahám szerint segítői a sályi református egyháznak. Báró Négyesi Szepessy Lászlónak négy gyermeke van: Sámuel, Klára, Zsuzsanna és Mária. Ezt a Máriát veszi aztán feleségül 1783-ban Eötvös Józsefnek, az írónak nagyapja, Eötvös Ignác.

13 Hozományként kapja a Szepessy (egykor Tibold) birtok egy részét kastéllyal együtt, „. . . és életének e legszebb korszakát sályi magányában tölte" - írja róla Nagy Iván. 1783-ban II. József ugyan a Tiszáninneni Kerületi Táblához alkalmazza Eperjesen titoknokul s előadóul, de ezt a hivatalt a császár korai halála miatt nem sokáig viseli. Ismét visszavonul sályi birtokára, ahonnan csak az 1790., 92. és 96. évi országgyűlések szólították el rövid időre. 12. A sályi református egyház protokolluma II. 13. Barsi Ernő: Sály. Egy bükkalji falu a hagyományos gazdálkodás idején. Miskolc, 1987.10-21. 554