A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

BARSI Ernő: Eötvös József sályi évei

5. kép. A régi sályi református parókia, ahova Eötvös ellátogatott (1964) Az író édesapja, Ignác 1786-ban Sályban született. „A hivatalos pályán apjának nyomdokain járt - írja Nagy Iván. - 1823-ban már Sáros megye főispán helyettesévé lőn . . . utóbb ugyanazon megye főispánja, cs. kir. kamarás, m. kir. udvari alkancellár, valóságos belső titkos tanácsos és főtárnokmester." Felesége, báró Lillien Anna csillagkeresztes és palotahölgy. Magyarul nem is tanul meg soha. így gyermekeivel, Júliával, Józseffel és Dénessel németül érteti meg magát. Apja azért fogadja mellé nevelőül (Pulszky szerint) Pruzsinszky Józsefet, „hogy túlzásaiban meggyűlöltesse fiával a szabadelvű eszméket. Ha ez volt a célja, csalódott."

14 így Eötvös József „családja körében, melyet a cátói szigorúságú s egészen a XVIII-dik század francia philosophiájától áthatott nevelő egészített ki, minden irányban ellentétek tűntek fel körülötte: a legbensőbb vallásosság, s a szív kérdéseit is a rideg ész szempontjából tekintő szabadelvűség; a német műveltség és formák kegyelése, s a legszigorúbb nemzeti érzület, mely nem is csak a nevelőben, hanem az atyai nagyszülékben is találta képviselőit" - írja Toldy Ferenc.

15 Itt főként az atyai nagyanyára, Szepessy Máriára kell gondolnunk. Pruzsinszky nem tudott volna az ifjú Eötvösbe ennyi magyarságot csöpögtetni, magyarrá nevelésében ennyi eredményt elérni, ha sályi nagyanyja nem a hajdani kurucvezér dédunokája. 14. Voinovich Géza: Báró Eötvös József. B. E. J. összes munkái, XX. 200. 15. Toldy Ferenc: A magyar költészet kézikönyve V. Bp. 1876. 77. 555