A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

JOÓ Tibor: Pusztuló kastélyok Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

kéziratos térképek közül az egyik 1781-ben már mutatta a kastély helyét,

3 a temető és a templom helyzetét, az utakat, s azok irányait is feltüntette, míg egy másik (ugyancsak a XVIII. sz. végéről) feltüntette a kastély és gazdasági épületei helyszínrajzát, a temető, a vendégfogadó, a templom, a Fabrik helyét, az akkori út- és utcavonalakat, a Sajón átvezető híd helyét és a túlsó oldalon - a közelében - a vár helyét.

4 Vámos váráról és városáról, valamint a tulajdonos családokról - Bebek, Csetneki, Vámosi, Mágócsy családok -, a rokon családokról (Forgáchok) több adat áll a rendelkezésünkre a 14-16. századokból, de többet foglalkoztak a 17. és a 18. században a Keglevich, a Sisári-Kovács és a Szirmay családdal is. Sajóvámos helység neve már 1217-ben előfordult „villa WAMUS" alakban, de szóltak róla 1237-ben, 1244-ben is.

5

1317-ben, majd 1320-ban és 1326-ban már az Ákos nb. Csetnekiek osztoztak rajta Szt. Katalinról nevezett kápolnájával együtt. Csere útján 1326-ban Domonkos lett az egyedüli birtokosa, aki a vámosi, illetve pelsőczi Bebek nevet vette fel. Az itteni földvárat a 16. század első felében a Bebek család kezdte kiépíteni. Domonkos halála után 1397-ben fiai: II. Detre nádor és I. Imre erdélyi vajda birtoka lett. I. Imre vagy fia II. László alapítója volt a Vajdafi családnak és a Pelsőczi név helyett a Vámosi nevet használta.

6 Várának fenntartását az 1445. évi törvény is megengedte, és ekkor „Castrum Wamus" néven Bebek Imre birtoka, kinek 1449-ben Bakó Ferenc nevű itteni várnagyát említik. A Bebek család birtokai ez időben Vámos körül csoportosulnak, de ez időben Szendrő vár kiépítésével is foglalkoznak a Bebekek. A 15. század második felében e család Borsod vármegyei uradalma a Szendrő vára, Edelény és Vámos városokra, valamint Keresztúr faluban levő részekre terjedt ki. 1476-ban Bebek Orsolya Zápolyai Imre (királyi kincstartó, majd nádor) felesége volt, s 1504-ben már Edelény, Sáp és Borsod Zápolyai János birtokában volt, de 1492-ben, majd a 16. század első felében is a Bebek család birtokában maradt Vámos és Pálfalva, majd Bebek Ferenc révén ismét Edelény is, valamint a Perényi Pétertől kapott csorbakői uradalom. Mohács után Zápolya János király - mint akkori birtokos - a Derencsényieknek juttatja Vámost, amit későbbi tanúvallomások szerint (OL NRA 659/1 oklevél) Bebek Ferenc erőszakkal vett el ismételten tőlük, s a tanúk említik az ottani udvarházat, annak tornácát is. 1553-ban Bebek Ferenc rontatta le Csorbakő várát, de v<

" Bebek-vár volt az I. Miksa király által Bebek Györgytől elvett Szendrő vára is, valamint a Bebek György felesége - Patócsy Zsófia - által a császári csapatok ellen 1567 elején hetekig hősiesen védett szögligeti Szádvár is. Sajó-Vámos várát 1599-ben a törökök elpusztították; megmaradt köveit a lakosság hordta szét, s bár még a 19. században említik a források,

7 sőt a 20. századi szakirodalom is szól néhány szót róla,

8 ma már a felszínen maradványai nem találhatók. A 16. század végén Vámoson, Edelényben, Arnóton, Aszalón és a környező falvakban a törökök által végzett pusztításokról; férfiak, nők és gyermekek százainak elhurcolásáról egykorú összeírásokból tudunk.

8/a A17. század közepén már a Keglevich család volt Vámoson a fő birtokos, s mivel a korábbi földesurak (a Bebekek és Mágócsi Gáspár) alatt reformáció került itt túlsúlyra, s a 15. században épült templomot is a reformátusok vették birtokba. A kisebb számú katolikus részére e család lehetővé tette azt, hogy a falun kívül levő kastély házikápolnájába járhassanak istentiszteletre. A 3. Miskolci Áll. Levéltár, Bm T. 191/2.; Bm T. 191/3. 4. Miskolci Áll. Levéltár, Bm T. 191/3. 5. Györffy Gy., 1987. I. 814. 6. Kiss G., 1984. 121.; Csánki D.,l. 164., 185. 7. Fényes E., 1851. IV. 260. 8. Gerő L., 1968. 438. 8/a. Baranyai B.-né-Csernyánszky M., 1981. 6. k. 52