A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

MOGYORÓSI Sándor: Egyes gömöri hiedelemalakok interetnikus vonakozásai

A keleti szláv népeknél ismert poludnica ugyanolyan ismérvekkel bír, mint a nyugati szlávoknál. Feladata a vetés őrzése, nyáron jelenik meg délidőben, és a vele találkozó emberekre veszélyt jelent. Fehér oroszoknál hatalmas vasmellekkel jelenik meg, és Zelenin D. szerint ilyen formájú megjelenése kapcsolatban áll az orosz népmesék Bába Jágá alakjával.

12 Poludnicaval rokonítható női démonok Korndámonen - Kornweib alakjában ismertek a germán népeknél - pontosabban a német hagyományban - bár ismernek hasonló lényt a balti finnek is. A mediterrán népeknél daemon meridianum alakjában ismertek ezek a mitikus lények.

13 Ipolyi Arnold után Róheim Géza vizsgálta tüzetesebben a magyar délibáb vagy délibaba alakját. Róheim megállapítja, hogy a magyar délibaba alakja szoros kapcsolatban áll a délszláv vílák, a román frumoasele vagy iele nevű szellemeivel, valamint a nyugati és a keleti szlávoknál ismert poludnicaval. A rokonság megállapításán túl Róheim legszögezi, hogy ezen mitikus lény hosszú évszázadok folyamán szervesen beilleszkedett a magyar hagyomány anyagba. A magyar délibaba európai - pontosabban szláv - kapcsolatait vizsgálta Bednarik R.

u ő egy általa ősibbnek tartott, azonban recens anyagban nem létezőpoludnicanak megfelelő nyelvi formát rekonstruált, amelynek félig lefordított változatával próbálta bizonyítani, hogy a déli-baba szlovák átvétel. Nyelvészkedésen alapuló feltételezésének ingatag voltát Ujváry Zoltán vizsgálta.

15 Délibabára vonatkozó adataink Beregből, Dél-Alföldről, Göcsejből, Csallóközből vannak. A magyar délibaba fekete vagy fehér ruhában jelent meg. Mezőn, többnyire - akárcsak az orosz poludnica - gabona virágzásakor volt látható. Különösen a gyerekek féltek tőle, mert hagyomány szerint elgurítja azoknak a lábát, akik közel merészkednek hozzá.

16 Szabó S. a délibábra vonatkozó elképzeléseket elemezve, a honfoglaló magyarok kettős világképének egyik alapját véli látni benne.

17 Összegzésül tehát megállapíthatjuk, hogy a magyar délibáb, a szlovák és a cseh poludnice, a szorb psezpolnica, a lengyel przypoludnica és a keleti szláv poludnica leginkább a Korndámonen fogalomkörébe sorolhatók, azaz olyan antropomorf szellemlények, amelyek vegetációval, leggyakrabban a gabonával állnak összefüggésben. Többnyire nyáron, délidőben, gabona virágzása, vagy aratás előtt jelennek meg. Emberekre veszélyesek, különösen a nyugati szlávoknál exponált a szexuális jellegük, vagy oly módon, hogy a mezőn délben alvó vagy tartózkodó férfiakkal, legényekkel szeretkeznek, elcsavarják a fejüket stb., vagy oly módon, hogy - mint a szlovák poludnica szűzen vagy jegyben meghalt lányok szellemeiből keletkeznek. Egyik esetben a szexuális elem erős igenlésére, másik esetben pedig a tagadására kell figyelnünk. Ezek a lények Bistron, J. S. osztályozása szerint is daemon meridianus csoportjába sorolhatók.

18 A három Murány-völgyi magyar faluban ismert rejtélyes mitikus lény magyar nevében szóösszetételben a kisasszony szó szerepel. A magyar hitvilág ismer olyan mitikus alakokat, amelyeket kisasszony vagy szépasszony néven emlegeti a néphagyomány.

19 Ezek a mitikus lények, akiket Róheim Géza összefoglalóan tündéreknek nevez, 12. Zelenin, D., 1927., 41., 389., 391. 13. Ujváry Z., 1981., 138-139.; Dömötör T., 1981., 84-85. 14. Bednarik, R., 1943., 178-181. 15. Ujváry Z., 1966., 31-32. 16. Ujváry Z., 1966., 31-32. 17. Szabó S., \¥i'4., 211-217. 18. Bystron, J. S., 1916., 28-29. 19. Dömötör T., 1981., 84-85. 533