A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

KUNT Ernő: Temetkezési szokások Pányokon II. (Szokásvizsgálat)

2.16. A gyász Az elhunytra való kegyeletes megemlékezés Magyarország különböző etnikai csoportjainál más és más változatban, s időhatárok között történt meg.

58 Pányokon a gyász tartamát nem mással, mint a halott emlékének fennmaradásával mérik. Á szokás általában fél-, egy évre szabja a gyász idejét, de a gyászoló végül is maga dönti el, meddig viseli a gyász jeleit. A gyász nem csak a ruházat jellegzetes színváltoztatásában, de az életlehetőségek szándékos szűkítésében, a visszavonultságban is megnyilatkozik. A gyász jeleinek viselését az elhunyt iránti szeretet, tisztelet kifejezéseként értékelik, holott a szokás mélyén itt is az élők biztonságkereső védekezése munkál. Az élő hozzátartozók el akarják hárítani a halott hozzátartozó látogatását, zaklatását, ezért elrejtőznek a sötét mez mögé, elváltoztatják külsejüket,

59 a visszavonultság ugyanezt szolgálja. A két magyar gyászszín - a fekete és a fehér - a színskála két végpontja, az egyik minden szín magábafoglalója, a másik minden szín hiánya. 2.17. Szellemtörténetek A kísértettörténetekben - melyet külön folklór műfajként tartanak számon

60 nyilatkozik meg a halotti szokásrend mögött meghúzódó fikció a legadekvátabb formában. A kísértetekről, szellemekről szóló történeteket nem is valóságtartalmuk miatt tarthatta fenn a népi hagyomány, hanem mert eredendő emberi szükségletet elégítettek ki. A feltételezett túlvilág felé irányul a halotti szokások legtöbb „üzenete". Ezekben a történetekben „valósul meg", a népi hit szerint a visszacsatolás. Ezek a történetek a feltételezett halál utáni lét áldokumentumai. Ám e történetek szükséges, gyakorlati hatású tartalmak hordozói is. A történetek egy része arról szól, hogyan jelenik meg a lélek már a halál pillanatában, illetve még a holttest eltemetése előtt. A pányoki történetek közül csak egy jelöli meg a lélek alakját.

61 Itt a lélek fehérben van. Mivel tudjuk, hogy fiatal lány halt meg akkor, feltehető, hogy a leányt a történet - konzekvensen - fehér menyasszonyi ruhájában ábrázolta. Ám az is feltehető, hogy az egykori fehér gyász, illetve fehérben való temetkezés emléke teszi a szellemek öltözetét fehérré. E vizuálisan apercipiálhatónak leírt szellemalak után a másik történet

62 akusztikus, illetve taktilis

63 érzékelhetőségéről számol be a túlvilági „jelenségnek". A következőkben még egyszer akusztikus, majd álombeli vizuális kivetitődésről értesülünk.

64 A lélekhit árnyalatainak feltárására a legalkalmasabb az alkalmazott szociálpszichológia, illetve a klinikai pszichiátria lenne, amely összehasonlíthatná, illetve elhatárolhatná a hagyományos pszichés reakciókat a pszichopatologikus reakcióktól, valamint felmérné, hogy a közösségi kohéziós szükséglet milyen mértékek között elégíthetné ki valóságos igényeit fikciókkal úgy, hogy az esetleg az egyének pszichés státusában ne okozzon rendellenes változásokat. A visszajáró lélek elleni védekezés - a néphit szerint hatásos - formája a káromkodás. Nem más ez tehát, mint a pogány hitnek - a szavak mágikus erejének - megnyilat58. FélE., 1935. 6-17.; Balassa I., 1945. 69-70. 59. Levi-Strauss, C. i. m. 269. „. . . A fekete festék arra való, hogy láthatatlanná tegye azt, aki bekente magát vele ..." 60. Korner T., i. m. 55-58. 61. Ld. Adattár: 15.1.2. 62. Ld. Adattár: 15.1.1. 63. Ld. Adattár: 15.1.3. 64. Ld. Adattár: 14.2.2. 510