A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

VIGA Gyula: A tésztakészítés sajátos eszköze a magyarságnál (csigacsináló táblácskák)

Hegyi Imre 1964. A lisztminőségek és a tésztaételek összefüggése. Ethn. LXXV. 362-383. Huseby Éva Veronika 1983. Fogalmak és élettörténetek az identitás vizsgálatához Cserépfalun. Debrecen Istvánffy Gyula 1894. Mátraalji palóc lakodalom. Ethn. V. 38-51. 1898. Újabb adalékok a palócok ethnographiájához. Ethn. IX. 305-315. Kardos László 1943. Az őrség népi táplálkozása. Budapest Kruenitz, J. G. 1816. Ökonomisch-Technologische Encyklopedie. Bruenn Lajos Árpád 1963. Díszes fafaragás a Hór völgyében. HOM Évk. III. 103-135. Madarassy László 1931. A „csigacsináló". Ethn. XLII. 34-35. Magyar Néprajzi Lexikon I. Budapest, 1977. A magyar nyelv értelmező szótára IV. Budapest, 1961. Novak László 1982. Mezővárosi népművészet - Kecskemét, Nagykőrös, Cegléd. Nagykőrös Praslicková, Maria 1979. Brdárstvo a vostinarstvo. Rimavska Sobota Szabó T. Attila 1978. Erdélyi magyar szótörténeti tár II. Bukarest Szendrey Ákos 1938. A népi élet társas összejövetelei. Ethn. XLIX. 124-138. Szinnyei József 1893-96. Magyar táj szótár I. Budapest Thury József 1890. Kiskunhalas néprajza. Ethn. I. 381-410. Tolnay Vilmos 1935. Ismertetés Ecsedi István: A debreceni és tiszántúli magyar ember táplálkozása című könyvéről. NÉ. XXVII. 127-128. Trencsény Lajos 1894. Lakodalmi szokások Hajdúhadházon. Ethn. V. 254-262. Új magyar tájszótár I. Budapest, 1979. Viga Gyula 1984. A csigacsinálás alkalmai és eszközei a Bükkalján. HOM Közi. 22. 113-121. EIN SPEZIELLES GERÄT ZUR NUDELHERSTELLUNG BEI DEN UNGARN (Das Täfelchen für die Schneckennudeln) In der volkstümlichen Ernährung der Ungarn spielten, wenn auch von Landschaft zu Landschaft mit unterschiedlicher Bedeutung, die aus verschiedenen Fleischsorten gekochten Suppen eine wichtige Rolle. In diese Fleischbrühen kochten die Frauen dann aus Eiern gefertigte Teigwaren. So gibt es in den verschiedenen Landschaften Traditionen dafür, welche Nudelform in welcher suppenart geschmacklich am besten zur Geltung kommt. Unter all diesen nahm sich aber jene Teigwarenart besonders heraus, die auf einem kleinen Gerät mit gerillter Oberfläche und mit Hilfe einer kleinen Spindel hergestellt wurde (Bild 1). In der vorliegenden Studie wird - anhand von Sammlungen aus den ungarischen Museen - eine Typologie der Formen dieses Gerätes geliefert.