A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

HOFFMANN Tamás: A parasztházak fűtése (Előzmények, technikai megoldások. – Európai vázlat)

16. kép. Kályha öntöttvasból. 17. kép. Búboskemence. A falba épített kályha A 16. században alakult ki ez a kályhatípus, a padlófűtés elve szerint melegít. A szemeskályha mintájára fűtöttek vele. Vissoye, Svájc. - EAF14629. Építéséhez nem volt szükség kályhacsempékre Makoldy Sándor felvétele 1913. va

gy csuprokra, amelyeket iparosok állítottak elő és pénzért adtak el. Elegendő volt egy kontáriparossal megépíttetni a búboskemencét. Bogács, Nógrád m. - EAF 61598. Gönyey Sándor felvétele 1929. és Amsterdamban hajózták be. (Ez természetesen csak része volt annak a kontinentális hatásnak, ami az angol vidéket Hollandiából érte a XVI. századtól közel négy nemzedéken át.) A változásokkal egy időben, a XVII. században sok gazdaságban tértek át lófogatolásra. Ez azonban istállók építését tette szükségessé, minthogy a szarvasmarhákat korábban a legtöbb helyen a lakóházból elkerített ólban tartották. Előbb-utóbb tehát a szarvasmarháknak is külön istállót építettek, és végül a lakóház már kizárólag emberi hajlékká vált. Bár Észak-Olaszországban a városi hatóságok a XIII-XV. század között sok rendelkezést hoztak, annak reményében, hogy a kémények építésével majd csökken a tűzveszély és kényelmesebb lesz a városi lakás, a falu még sokáig nélkülözte a higiénie intézményeit. Ugyanígy történt az Alpok tartományaiban. Itt a XIII-XIV. században már sok várban és kolostorban, majd városi házban volt kémény, sőt kályha is, a parasztházak sokaságában még a XIX. században is megelégedtek azzal, hogy fűtés után kiszellőztetik a „füstös szobá"-t, vagyis a kémény nélkül építik meg a ház fűthető lakóterét. (A kifejezés egyébként arra vall, hogy ismerték a szobák füsttelenített intézményét, a „caminata stuba" fogalmát.) A füstös szobák lakáskultúrája valószínűleg összefügg azzal a változással is, hogy ezen a tájon a XVI. századtól kezdve a hegyoldal404