A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

FÁRI Irén–KŐHEGYI Mihály: Herman Ottó és Reizner János levelezése

szerencsém tudatni, hogy az „Aquila" 1895. évfolyamának 3-4 füzeteit, valamint egy „Nomenclator Avium Regni Hungáriáé" ez. kiadványunkat mai napon a Somogyi-könyvtár részére postára adtuk. De másfelől fájdalommal kell tudatnunk, hogy intézetünk a folyóirat többi évfolyamait nem küldheti, mivel azokat - minthogy a viszonyoknak megfelelően csak korlátolt számban nyomathatjuk - a dotátiot élvező intézeteknek csak viszonszolgálatok fejében küldhetjük meg. Fogadja kérem ngs. Herman Ottó főnök úr szíves üdvözletének tolmácsolása mellett részemről is kiváló tiszteletem kifejezését; őszinte híve Pungur Gyula

95 30 Levelezőlapon nyomtatva: Hogy az Aquila 895. évf. 3.-4. sz. és a „Magyarország madárfajainak elnevezései. Budap., 898." ez. nyomtatvány megérkezett, köszönete nyilvánítása mellett igazolja Szegeden, 1899. jan. 21-én Reizner János

1

*

1 31 Ngos. Hermann Ottó úrnak Budapest. Nagyságos Uram! A Szegeden tartott országos mezőgazdasági kiállításon a gépek között volt kiállítva egy szolgafa, mely Nagyságod figyelmét valószínűleg elkerülte."

7 A szolgafa egy műszolgafa, lánczokkal, ládikával, csavarral és sok mindenfélével kiegészítve (kanál, villa, fogó egy fából kifaragva), melyek mind egy fából vannak kifaragva. Nem a régi nomád élet viszonyait, hanem már az újabb korszaknak, a fejlődéssel járó sokszerű igények képét tünteti elénk.

m Érdekes a ládikának záró készüléke (mind fából való), melyet csak Almási Ferencz juhász (mintegy 38 éves, rom. kath. lak: Mindszenten, őrgr. Pallavicini majorjában) tud kinyitni. Almási már kis korában árvaságra jutott, és mindig kanász és juhász foglalkozásban töltötte az idejét. 95. Pungur Gyula ornitológus 1896-tól az országos Ornithológiai Központban dolgozott Herman Ottó mellett az intézet titkáraként. - Somogyi Könyvtár, irattár 1899. szám nélkül. Végig Pungur Gyula kézírása. A levelezés teljessége miatt közöljük. 96. Somogyi Könyvtár, irattár. 26. szám. Exp. 1899. 21/1. 97. Herman Ottó 1899-ben kétszer járt Szegeden magánemberként, nem volt a város vendége, mint 1895-ben. Az alsóvárosi népkör fennállásának 25 éves évfordulóján a zászlószentelési ünnepélyen vett részt. A vasútállomáson „Riadó éljenzéssel fogadták a hosszú, ősz szakállú, de azért még friss erőben lévő tudóst, aki Polczner Jenővel a népkörbe hajtatott, s ott is tartózkodott egész elutazásáig." A banketten nagy tetszést aratott hazafias pohárköszöntője, melyben elmondta, hogy mostanában a nyilvánosságtól visszavonultan a magyarok nagy ősfoglalkozásait kutatja. - Alsóváros ünnepe. SzN 1899. augusztus 22. 1899. szeptember 3-10. között Szegeden országos mezőgazdasági kiállítást rendeztek. „Herman Ottó, a nagy hírű tudós a kiállítás megtekintésére Szegedre érkezett. A tudós a délután folyamán megszemlélte a kiállítás minden részét, és nagy elismeréssel nyilatkozott róla." Személyi hírek. SzN 1899. szeptember 5. - Hogy mennyire nem volt megelégedve a látottakkal azt naplójából tudjuk, melyben elmondja, hogy kedvetlenül járt-kelt a kiállításon, mert sem a halászati, sem az állattartási rész nem szolgált tanulsággal. Hogy a kirándulásnak mégis valami tudományos haszna is legyen Vőneki Pál nevű jóembere - az alsóvárosi népkör elnöke - kicsinálta, hogy kivigyék Pálfy Antal nevezetes gazda tanyájára, ahol az éjszakát töltötte, és a tanya ébredését figyelte. Madarassy László: Herman Ottó látogatása a szegedi Pálfy tanyán. Móra Ferenc glosszáival. Magyar Hírlap, 1935. december 25. 98. A szolgafa egy földbe vert erős karó, mely kampóban végződik, és bográcsot akasztanak rá. Pásztorok, csőszök szokták használni. Rénfának is emlegetik. Ha vasból van, szolgavas a neve. Bálint Sándor: Szegedi szótár. Budapest, 1957. II. 514. 301