A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

BENCSIK János: A tokaji szőlőhegyek művelése, a szőlős ingatlan becsértéke a 18. század közepétől

úr tokaji udvarházában lakott, afféle majoros minőségben.

75 A vincellérség lehetett alkalmi, 1-2 évre vállalt (kisegítő jellegű) munka, de többé-kevésbé folyamatos, alap kenyérkereső foglalkozás is. Az előző csoport tagjai között iparos ember is előfordult.

76 Nagy a gyanúnk, hogy ezek a vincellérek maguk is dolgoztak, emellett napszámosokat is fogadtak egy-egy munkához. A vincellér lehetett (a tulajdonos extraneus, külső birtokos lévén) bizalmi ember is. Nem véletlenül foglalkozott személyével annyira részletesen, s nem is mindig hízelgő módon az 1641-es rendtartás is.

77 A szőlőmunkások körében két bérezési forma honosodott meg. Az egyik a napi szám (napszám) fizetett pénzbeli bér.

78 Ehhez kevés természetbeni járulék is csatlakozhatott. A kisebb szőlőtulajdonosok étkezéssel toldották meg, a nagy gazdálkodók (vincellérjeik közbejöttével) vagy éppen Tokaj város borral vagy égetett borral porciót osztottak.

79 A napszámbér folyamatos limitálása a szőlőbirtokosok vagy az általuk irányított hatóságok visszatérő gondja volt. Természetesen a szőlőműveléshez olyan munkák is csatlakoztak, mint a szőlőkaró hegyezése,

80 a szőlőgarád igazítása,

81 vagy éppen a kőbányászás (a művelt terület peremén),

82 illetve útigazítás.

83 A teljesítménybérezés pedig a szakmányban (egy summában alkudott bér) vállalt munkát illette. Szakmányban kiadhatták az adott terület évi munkáját, de egy-egy nehezebb munkaszakaszt (pl. kapálás).

84 De olvashatunk szakmánykötözésről is.

85 Ha 75. ZmL. Az 1765-ös conscriptio-ból, példák a Felső Tizedből: „Körösi Pál a P. P. Piaristák házánál (lakik), Melczer Pál Adminisztrátos Uram Vinczellérje Vikovics Jakab." Az 1770-es conscriptio-ból, példák: „A Páter Piaristák major háza (. . .) Az Gróf Szirmay Háznál Pápai István lakik." 76. ZmL. „Történt rajtam a múlt 1779 dik esztendőben, hogy a midőn Mesterségemnek fel állításában foglalatoskodtam volna, de én ezekben az Isteni Felségtől meg gátoltatván, (. . .) Ezen károm reparatiojára vállaltam fel N N Báró Czolhanznak a Tokaji Promontóriumon öt darab szőlőjét szakmányba dolgozni (. . .) Lipcsei Mihály." Iratok, számadások. 1780-82. 77. ZmL. „Puncta Regulamenti Cultura Vinearum . . . 1641." 15. pontból: „Minden Vinczelér Urához való hűséges szolgalatyára is az regulamentumnak meg tartássára hitel köteles." 18. pontból: „Némelly Vinczelérek anyi Emberséges ember szőleit fogagyák föl kapva s nem tudgyák az Urai hogy nem bírhatván az szőlővel ..." 78. Lásd a táblázatot! Hőgye i. m. Levéltári Évk. V. 79. ZmL. Az 1784/85. évi városgazdái számadásokból: „Égett Borok a szőllő munkásoknak. 49 nyitónak 4 ittze 1 meszely., 53 metzzőnek 6 ittze, 23 venyike szedő asszonynak 1 ittze 1 messzely, 40 homlitónak 4 ittze, 53 első kapáló napi számosnak 6 ittze, 35 karózó, trágyahordónak . . . stb." 80. ZmL. Számadások, 1790. 81. ZmL.,,. . . szőllő kő gáttyának meg csináltatásáért. . . fizettem 15 Rft-t. "Számadások, 1799. „. . .a nagy zápor be öntötte annak ki tisztására, s belőle a kövek kihordatására, s azon ki hordott kövekből Garádgyának jobban való csinálására fizettem 109 embernek 12 Rft 36 krj-t". Uo. 1789. „. . . szőlőnek zápor miatt be omlott gyepüjének reparatiojára . . . fizettem . . ." Uo. 1784/85. 82. ZmL. „. . . ugyan e szőllő körül puska porral köveket hányató és azokból kő garadot rakó 18 embernek fizettem ..." Számadások, 1784/85. 83. ZmL. „A Várad utczátul kezdve Meczenzeffek által szekér út csináltatván ... az Hideg oldalon fel ..." Iratok, 1761. „. . . az Garadgyákon elegendő venyige vagyon, azokat rakják az olyan helyekre (az útra) és földet húzzanak reája". Uo. 1771. május 3. 84. ZmL. „Salamon sidó szőlejét szakmányba Örössi Mihállyal felvállaltam . . . summája 27 Rf." Tan. ül. jkv. 1808. Nro. 123. Általában a szőlőnek 7 szakmányáwal számoltak. Vagyis ez a művelés hét fázisát szakmánymunkával végeztette el. 85. ZmL. „Jún. 27 szakmányt fizettem a kötözésért." Számadások, 1796. 170