A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

CSORBA Csaba: Vármegyei címerek és Borsod-Abaúj-Zemplén címere

ABAUJ-TORNA BELSŐ-SZOLNOK DOBOKA ZARÁND 19. kép. Vármegyei címerek (Tagányi, 1880. nyomán) nyi és a Rakovszky család (a két vértanú követ) címerével. Mindezek mellé még boglárpajzsra került a Révay család címere is. így felettébb bonyolulttá vált a címer, s nem éppen szerencsés kompozíció.

50 A korszak pecsétjei közül Békés és Csongrád pecsétje a heraldika klasszikus hagyományait követi. Szabolcs, Ugocsa, de mindenekfelett a kilenc(!) mezőre osztott pajzsú Szatmár sablonos, kevéssé sikerült alkotás, némi anakronizmussal a megyei termékbemutató reklámja lehetne (búza, hal, szőlő stb.). Mária Terézia uralkodása alatt újabb megyei címerdömping vette kezdetét: több mint egy tucat megye kapott címert: Arad, Csanád, Küküllő, Kolozs, Krassó, Máramaros, Marosszék, Temes, Torontál, Udvarhely szék, Belső-Szolnok, Doboka, a Jászkun kerület.

51 A naturalisztikus címerképalkotás tetőpontja volt ez a korszak Nyáry megállapítása szerint.

52 Különösen Kolozs, Krassó, Marosszék, Temes, Doboka és BelsőSzolnoké túlzsúfolt, s nem címerszerű alkotások. A legsikerültebb Arad (2. kép). 50. Tagányi K., 1880. 36. szerint a vármegye 1557-ben nyert címere eddig azonos volt a Révay családéval (kék mezőben koronából kinövő farkas, egyik lábával három rózsaszálat tart). 51. Adatok: Illéssy J.-Pettkó B., 1895. 52. Nyáry A., 1886.128. 124