A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

CSORBA Csaba: Vármegyei címerek és Borsod-Abaúj-Zemplén címere

Egyszerűbb képi megfogalmazásban, klasszikus pajzsformában Csanád (5. kép) is elfogadhatónak tűnik. Mária Terézia háborúiban ismét felvonult a vármegyék nemessége saját címeres zászlai alatt, ezért vált sürgetővé a címerkérdés megoldása ott, ahol ez még akkor is gondot okozott.

53 A 19. század 30/40-es éveiben ismét terítékre került a vármegyei címerek ügye (magyar köriratú pecsétek engedélyeztetése az uralkodóval, amely egyben címermegerősítés is). Majd az 1876. évi közigazgatási átszervezés új címertervezései jelentettek feladatokat, mint ezekről már az előzőekben említést tettünk. Az 1848/49-es szabadságharcot követő önkényuralom időszakában egyetlen címer született: Naszód vidéké, amely 1876-ban átkerült Beszterce-Naszód vármegye összetett címerébe. A dákoromán elmélet címertani kifejeződése (4. kép) már Nyáry Albertet is megdöbbenésre késztette, csakúgy, mint korábban Tagányi Károlyt.

54 Mint arra több ízben utaltunk, 20. kép. Borsod vármegye pecsétnyomója 1876-tal nem zárult le a vármegyei címe- < ' rek története. A használat során a hivatalos alaktól eltérő változatok is születtek, ezek módszeres tanulmányozására azonban eddig senki sem vállalkozott. A központi kormányszervek levéltári anyagában érdemes lenne a vármegyei felterjesztések, jelentések közül mintavételszerűen átnézni különböző időszakból származó egy-egy teljes sorozatot, amely mind a 63 vármegye pecsétjének lenyomatát tartalmazná. Természetesen a mai Magyarország területén található megyei levéltárak anyagában ezt kiegészíthetné egy-egy „mélyfúrás". Borsod-Abaúj-Zemplén megye levéltárában lévő pecsétnyomók összehasonlító tanulmányozása révén ezúttal néhány észrevételünket közüljük, mintegy jelzéseként a kérdéskörnek. A 19. század második feléből származó pecsétnyomók egész sorozatán 53. Hattyuffy D., 1891. 35. szerint vármegyei zászlók alatt vonult hadba a nemesség. Fejér vármegye zászlajának egyik oldalán a vm., másik oldalán az ország címere volt látható. A vármegyei zászlók egész sorozata került az idők folyamán a Magyar Nemzeti Múzeumba. (Jó néhány vármegyei zászlót őriznek a megyei múzeumok is.) 54. Nyáry A., 1886. 128. - Tagányi K., 1880. 24-25. címerleírása: „A pajzs mezejét zöld gyep képezi, itt-ott tarkálló bokrokkal, melyet félig rézsut egy forrás - a Dombhát - hasít által. Balján egy ezüst farkas Romulus és Remust szoptatja, jobbról pedig egy fatönk mögött Mars isten páncélos alakja látható, jobbjában lándzsát, baljában ezüst pajzsot tartva s azon V. R. R. azaz Virtute Romána Rediviva, betűkkel. A háttérben zöld erdő van ábrázolva, mögötte meg az Erdélyt Moldvától elválasztó havas, melynek középső, felhőövezte csúcsán, a nap leáldozó sugaraitól megvilágítva, Nagy-Oláhország címeralakja, a csőrében ezüst keresztet tartó fekete sas áll." Az „újjászületett római erény" feliratot a magyar forradalom és szabadságharc elleni fellépésükkel érdemelték ki a vidék lakói. 125