A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

CSORBA Csaba: Vármegyei címerek és Borsod-Abaúj-Zemplén címere

BODROG JÁSZKUNSÁG 18. kép. Vármegyei címerek (Tagányi, 1880. nyomán) oklevél szövegét vizsgáljuk meg: „. . . insignia more aliarum nostrarum civitatum et comitatum regni nostri . . ."•• - azaz „országunk címert viselő egyéb városainak és vármegyéinek szokása szerint"

38 - olvasható az oklevél rendelkező részében. A már több egy évszázaddal ezelőtt is ismert oklevél e mondatára eddig - úgy tűnik - egyáltalán nem volt figyelemmel a kutatás. Pedig aligha értelmezhető másképp, mint úgy, hogy a Somogy és Sáros lennének csak tehát középkoriak? Aligha. Azok a megyei címerek, vármegyék általában rendelkeztek címerrel, volt egy kialakult címerhasználati gyakorlatuk. Többek között csatákba is saját jelvényük (címeres zászló) alatt vonultak a városok és vármegyék. Tehát a Somogy számára kiadott adománylevél nem a kezdete egy folyamatnak, hanem egy korábbi gyakorlat folytatása. Tehát hasonló a helyzet a vármegyék esetében, mint a családok és városok címerhasználata tekintetében: kialakult egy gyakorlat, amit később szentesített a király és szabályozta azt. Ha a 20. századig használatban lévő vármegyei címerek ábrázolásait számba veszszük, néhány esetében alighanem joggal gyanakodhatunk középkori eredetre. Ilyen Abaúj és Torna, az erdélyi Fehér megye, Borsod, Gömör, Heves, Komárom, Küküllő, Nógrád, Pest, Ung, Vas, Veszprém, Zala (2-18. kép). A felsoroltak, továbbá Hunyad, Somogy és Sáros lennének tehát középkoriak csak? Aligha. Azok a megyei címerek, amelyek dokumentálhatóan 17-18. századiak, nem lehetetlen, hogy egy középkorban használt címer helyére léptek, mert vagy elveszett a címer, s ábrája feledésbe merült, 38. Szövegközlés és -fordítás: Borsa L, 1984. 5., 7. (Szövegkiemelés Cs. Cs.) 121