A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

JURECSKÓ László: Ösztöndíjazás vagy „beleegyezéses száműzetés”? (Fülep Lajos itáliai tartózkodásának okai)

kényszer és a belső elhivatottság mást diktál, és ez bénítólag hat a fiatal tudósra. Állandóan bizonyítani akarja munkálkodását, de ennek konkrét, kézzel fogható eredményeit nem tudja letenni az asztalra. Utoljára még hazatérése előtt említi könyvét: „. . . Sajtó alatt vannak tanulmányaim Dantéról, Petrarcáról, a humanizmus koráról, Macchiavelliről, Ariostoról és Tassoról; az első az ősszel olaszul is napvilágot lát." Ez utóbbi utalása már tényeket tartalmaz. Hiszen a „Műveltség Könyvtára" számára írt tanulmányai valóban el is készültek, és megtalálhatóak a Fülep-hagyatékban.

20 Valószínű, hogy datálásuk ott téves és a munkákat már 1914-ben megírta Fülep. De megtalálhatjuk a hagyatékban Assisi Szent Ferenc és Dante kötetének kéziratait is.

21 Tehát Fülep közel 7 éves itáliai tartózkodásának gyümölcsei megvannak. Az ott szerzett ismereteit fel tudta használni művészetfilozófiai munkásságában. Remélhetőleg ezeket a kéziratokat a Fülep-hagyaték kiadása alkalmával hamarosan megismerhetjük. IRODALOM Fülep L. 1974. A művészet forradalmától a nagy forradalomig. I—

II. Budapest. Jurecskó L., 1982. K. Lippich Elek - a hivatalos művészetpolitika irányítója - és a gödöllőiek. Studia Comitentasia 10. Szentendre. K. Lippich E., 1908/a. Forradalom a festőművészetben. Budapesti Napló, február 16. 8. 1908/b. A művészetek és a stílus. Magyar Iparművészet. 2. 97-120. LES CAUSES DU SÉJOUR DE LAJOS FÙLEP EN ITALIE (1907-1914) (Résumée) Lajos Fùlep, le plus talenteux critique d'art hongrois du début du siècle a tourné le dos à cette activité subitement en 1907, il a même quitté sa patrie, a vécu et a travaillé jusqu'au mai 1914 en Italie, surtout à Florence. Les biographes ont expliqué ce brusque revirement par l'attribution probable à Fùlep d'une bourse d'état hongroise. Comme ses mémoires et ses lettres l'indiquent adressées a Elek Lippich était le conseiller des beaux-arts du Ministère de la Religion et de l'Éducation il n'aurait pas agi selon des pressions extérieures. Le jeune Fùlep en avait assez de journaliste, il redoutait les succès trop rapides et bruyants, ainsi que l'absence de concurense intellectuelle. C'est pourquoil il est parti à Parisdeux fois avant 1907. Les causes de son troisième départ pour l'Italie sont probablement paralleilles. Fùlep a rédigé une critique de première tome de L'art du peuple hongrois écrit par Dezsô Malonyay. Le tome de Kalotaszeg était très important pour Lippich, car ce dernier voulait diriger création artistique spécifiquement hongroise qui prend ses sources du l'art populaire à partir de ce livre. 20. Fülep Lajos hagvatéka. MTA Könyvtára Kézirattára. MS 4555/9-11. 12-13.. 14-15., 16-17. Vö.: Fülep L., 1974. II. 199-419. 21. Fülep Lajos hagyatéka. MS 4562/2. 3. MS 45577/6. Ms 4578/1. 88