A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

FALUSSY József: A „szerencsi” Rákóczi

Életének hátralévő rövid időszaka kapkodást, gyötrődést, az elöregedés jeleit mutatja. Felső-magyarországi főkapitány akar lenni, de már az Homonnai Bálint. Fantáziál a török kiveréséről,

117 felbőszíti Báthory Gábort stb.

118 Ebből az állapotból szabadítja meg a halál, Felsővadászon 1608. december 5-én.

119 Korának legnagyobb karrierje az övé. Végvári tisztből egy kevésbé jelentős, majd fontos végvár főkapitánya, sikeres törökverő. Kicsiből hatalmassá növekvő nagybirtok ura, óriási vagyonszerző. Magas közéleti tisztségek viselője, a Királyi Magyarországon, majd Erdély gubernátora, végül fejedelme. Gondosan mérlegelő, de határozottan döntő személy. Jó vezetői képességekkel rendelkezik, áttekintőképességgel, elemzőképességgel bíró ügyes politikus. Személyes bátorság és a katonai tehetség ötvöződik benne. Kivételes gazdasági érzék jellemzi. Sikeres életútján lerakta családja gazdasági hatalmának alapjait, a fejedelmi szék elnyerésével pedig dinasztiát alapított. Egyénisége, tevékenysége a XVI-XVII. sz. fordulójának politikai palettáját egy határozott színfolttal gazdagítja. 1609. január 21-én temették el Szerencsen, a mai református templomban. Szarkofágját fiai készíttették 1618-ban. 1644-ben császári katonák dúlták fel sírját. Csontjai századokon keresztül szétszórva hevertek, míg 1849-ben a 10. honvédzászlóalj tisztikara fehér homokkőből egy hamvedret faragtatott számára. Sírfelirata a következő: „Itt fekszik Rákóczi Zsigmond, A z jámbor felőle jót mond. Magyar Országnak támasza. Vala Czyászárunk Tanáchya. Szendreő czudálta ereiét. Erdély szerette oltalmát. Az Teöreök félte hatalmát. My Honnyukban lakó népek Ohaytyuk mint igaz hivek. Azért Szendrő, Magiar, Eger, Császár, Erdély s minden ember Sirassad édes Atyádot Megholt Rakocy Sigmondot. "

m Emlékezzünk kegyelettel róla halálának 380. évfordulóján, s tisztelegjünk a „szerencsi Rákóczi" emléke előtt. IRODALOM AZT: Adalékok Zemplén vármegye történetéhez Ács Z., (szerk.) 1983. Tanulmányok Kisvárda történetéből. Kisvárda Barna J., (szerk.) 1931. Szerencs és vidéke. Budapest Borovszky S., 1908. Szendrő vára. Budapest Csorba Cs., 1980. Várak a Hegyalján. Budapest 118. TT1900. 605. 119. Végrendeletét még Erdélybe való menetele előtt elkészítette: Ónod, 1605. júl. 30-án Csorba i. m. 1980. 107. Halálára: Szilágyi i. m. 192. 120. Szerencs, református templom, a „Rákóczi" templom. 23* 355