A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

FALUSSY József: A „szerencsi” Rákóczi

már Báthory Gábor jelölését támogatja. Homonnainak grófi rangot és 30 000 Ft-ot szánnak kárpótlásul. Báthory császárhűséget hangoztatva, a katolikus hit védelmezőjeként lép fel. Saját áttérését is kilátásba helyezi. Rákóczi helyzete nagyon bizonytalan. 1607 szeptemberében is új athanámét, egyértelmű elismerését kéri a nagyvezértől.

113 A török csak megtűri fejedelemségében, de esetleges külső beavatkozáskor nem támogatja. A Habsburgok trónkövetelőt támogatnak ellene, s ha az a török támogatását is megszerzi . . . Két nagyhatalom ellenében az őt megválasztó rendek sem támogathatják. Vesztett helyzet. Báthory Gáborral szemben előbb vagy utóbb alulmarad. De politikai kudarcából gazdasági gyarapodást kovácsol. Visszalép Báthory javára a fejedelmi trónról Szádvár, Sáros hatalmas uradalmai és a sárosi tized felének megváltása fejében. Az alku már 1607 októberében a hajdúfelkelés előtt köttetett meg. Ez idáig az volt az elfogadott álláspont, hogy Rákóczi csak Báthory és a hajdúk szövetsége, a katonai fenyegetés hatására, tehát 1608 elején egyezett meg ellenfelével. Báthory bizalmas embere, Imreffy írja Rhédey Ferencnek, hogy a Váradon tartózkodó Rákóczival beszélt a megegyezésről.

114 Maga a trónkövetelő ír Rudolf császárnak: megegyezett Rákóczi Zsigmonddal.

115 Mindkét levél 1607. decemberben kelt. Ugyanebből az időből való Rudolf császár válaszlevele a fejedelemhez, melyben biztosítja arról, hogy békében élhet birtokain a Habsburgok által bírt Magyarországon.

116 Tehát ezt a levelet Rákóczi kérésének kellett megelőzni. 1607 októberében azonban kitört a hajdúfelkelés Nagy András kapitány vezetésével. Kapcsolatba léptek Ali budai pasával is. Kijelentették, amíg a bécsi béke végrehajtása meg nem történik, nem teszik le a fegyvert, ti. szabadságaik, letelepedésük garanciája Bocskai Istvánnal sírba szállt. Mátyás főherceg és a felső-magyarországi rendek csillapító levelei hatástalanok. A hajdúk nemzeti királyt akarnak választani, jelöltjük Homonnai Bálint, ő azonban elhatárolja magát a mozgalomtól, a török megbízottak elől bujkál, a hajdúktól megrémül. A már politikailag vesztett helyzetben, a hajdúfelkelés támasztotta zűrzavarban Rákóczi marad, vár. Báthory Gábor azonban lép. Ugyan 1607 őszén még készenlétbe helyezi csapatait a hajdúk ellen, fegyveresen nem lép föl ellenük, és elítélően vélekedik róluk 1607 végéig. Miután sem a császártól, sem a töröktől határozott támogatást nem kap, megvásárolja a Magyarország területén lévő egyetlen komoly fegyveres erőt, szövetséget köt a hajdúkkal, 1608. február 5-én Debrecenben. ^E szövetség értelmében katonai erejükkel Erdély fejedelmi székéhez segítik Báthory Gábort^A támogatásnak ára van: Nagy András, a hajdúk kapitánya, a második ember lesz a fejedelemségben, és gazdag birtokadományokat kap a hadnagyokkal együtt. A kálvinista vallás lesz uralkodó Erdélyben. A hajdúk tömegeinek letelepítéséről a Várad-Ecsed-Kálló háromszögben a leendő fejedelem, Báthory Gábor gondoskodik. Báthory „megsürgetésére" 1608. március 5-én Rákóczi Zsigmond bejelenti lemondását, és két nap múlva családjával együtt elhagyja Erdélyt. Ugyanezen a napon, március 7-én, Báthory Gábort Erdély fejedelmévé választják. Kortársa, Illésházy István a „maga haszna keresését" veti Rákóczi szemére, de mások is úgy vélik, anyagi okok állnak lemondása mögött. Mindenesetre birtokait a Királyi Magyarországon biztosan csak így tarthatta meg. 113. TT 1901. 416. 114. TTXIII. 158-160. 115. EOE. V. k. 567. 116. EOE 569. 117. HTK 1893. 88-89. 354