A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

JOÓ Tibor: Árpád-kori emlékek Regensburgban és Passauban

szagra való visszaszállítása ügyében. A Szentszék a hazaszállítást addig elhalasztandónak tartotta, amíg a kanonizációs eljárás be nem fejeződik. Adatokat kértek az akkori veszprémi püspöktől is, de ez az eljárás elakadt, mert az ügyben sokat buzgólkodó dr. Koller Ignác veszprémi püspök időközben elhunyt.

30 Egyébként már 1083-ban (István és Imre szentté avatását követően), majd 1367-től (mióta az aacheni magyar kápolnában szokásossá és ismertté vált István, Imre és László magyar szentek tisztelete) magyar zarándokok gyakran keresték fel Gizella sírját. Hasonlóan lerótta kegyeletét (a régi magyar uralkodók relikviáinak nagy tisztelője) Zsigmond császár is. (Nem kizárt, hogy a díszsír felállítása éppen egy ilyen császári látogatásra vezethető vissza, hiszen Zsigmond e tájon tett utazásai a huszita háborúk során voltak gyakoribbak.)

30/a Zsigmond személyéhez, vagy híveinek intézkedéséhez joggal lehet kapcsolni a Gizella-sír (és a Heilka-sír) újjáépítését, gótikus továbbépítését, mert Zsigmond egyrészt 1418. XI.-1419. I. hónapokban, majd 1422-ben, 1430~ban, 1431-ben, 1432ben, 1437-ben ismételten járt Passauban, Regensburgban, Nürnbergben; volt lehetősége közvetlen intézkedésre, másrészt Zsigmond bizalmi embere-Hohenlohe György-, 1417-től kancellár, már huzamosabb ideje passaui püspök volt, aki akkor is megtartotta ezt a méltóságát (s azzal együtt járó vagyoni előnyöket is), amikor 1418-ban Zsigmond segítségével megkapta az esztergomi érsekséget is, amit 1423-ban bekövetkezett haláláig töltött be. E Fürstbischofnak jelentős szerepe volt a passaui dóm gótikus átépíttetésében is. (A passaui építőműhely a nevet „zum ungarischen Kreuz" is felvették. Ez is utal a jó kapcsolatokra, de bizonyára a Gizella-sírra is . . .) Mindenesetre a német irodalomban már 1727-ben

31 a szentek sorában emlegették Gizellát, s hasonlóan írtak később is a „Bavaria Sancta-Heiliges Bayern"

32 és a „Szentek története és legendái"

33 című kötetben. 1986 áprilisában népes magyar küldöttség vett részt a passaui egyetemen egy ülésszakon, ahol Gizella születésének 1000. évfordulójára emlékeztek. Erről és az ott képviselt magyar álláspontról Kállay István egyetemi tanár számolt be.

34 Ugyanabban a hetilapban írtak most az októberben Passauba szállítandó magyar éremkiállításról és ezzel kapcsolatban Gizella királynéról.

35 E sorok írója is látta Passauban, a Niedernburg kolostor kápolnájában azt az 1730 körül készült festményt, mely Gizellát, mint apátnőt ábrázolja (a jobb keze mellett apáti bot, a baljánál az asztalon a korona és a jogar), amelyet 1975 nyarán kiállításon is bemutattak.

36 (Vászonra festett olajkép, 200x108 cm). Tanúsítja azt is, hogy Gizella sírján (1987 júniusában is) több csokor virág és hat koszorú volt, s öt koszorún magyar nemzetiszín szalagok, alegnagyobbon a „passauimagyarok . . ."feliratú szalag.

37 A kápolna fülkéjében, félig a Gizella-síremlék mögött látható Heilka apátnő tumbája, díszsíremléke. Ez is 1420 körül (valószínűleg 1425-ben) készült, a fedőlap vörösmárvány, azon gótikus, minusculáris felirat: „ANNO. DNI. M. XX. D1E. SCE. TECLE. VIRGIS. O, VENBL. DNA. HEILKA. AMITA. SANCTI. HAINRICI. IMPERATORIS. PRÍMA. ABBATISSA. HUIUS. MONASTERII. HIC. SEPULTA." Az 1,74 m hosszú, 0,70 m széles, 0,61 m magas tumba jelenlegi elhelyezése 1908-ra 30. Schmied W. M., 1912. 33. Koller Ignác veszprémi püspök 1773-ban halt meg. 30a EngelP., 1987. 82-87., 90. 31. HansitzM., 1727.235-245. 32. Carsten-WarnkeP., 1981.275. 33. Melchers E. undH., 1980. 279-281. 34. Kállay I., 1986. Magyarország 23. 35. Beszámoló a passaui magyar éremkiállításról 1. Magyarország 1987. IX. 8. 36. Kiállítási katalógus. 37. Mátyás L, 1987. Új Tükör 39. A közölt 5. felvétel. 335