A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

JOÓ Tibor: Árpád-kori emlékek Regensburgban és Passauban

tett segítője volt. Korai Krónikáink - s rájuk alapozva több évszázad történetírói sötét színben tüntették fel, de az MTA Történettudományi Intézete által 1964ben kiadott kétkötetes Magyarország Története (több, mint 1300 oldalas szöveges részében, illetve időrendi táblázatában) még csak meg sem említi. (Imre trónörökösre is csak három helyen jut egy-egy mondat.)

3 Az 1962-ben kiadott (Új Magyar Lexikon 8 soros címszót szentel ugyan Gizella (kb. 973?) magyar királynénak,

4 de részben téves, részben hibás adatokkal, rögzítvén, hogy „Életének utolsó évei és elhalálozásának helye is ismeretlen." A lexikon azonban 1981-ben kiadott kiegészítő kötetében helyesbítést és kiegészítést közöl: „Gizella (helyesen: 985 k.-1065) magyar királyné. A passaui apáca kolostor főnökasszonyaként halt meg, ugyanitt temették el."

5 Az Akadémiai Kiadó által 1986-ban ismét kiadott „Magyarország Történeti Kronológiája" I. kötetében azonban a 995., 1003-1009. és 1031. évekbeli adatközlés után továbbra is részben téves, részben megtévesztésre alkalmas szöveget közöl: „1043 4- ké

P- & Gizella-kereszt után I. (Szent) István özvegye, Gizella ki- (

archív f

elvétd nyomán) rályné meghal. Az általa alapított veszprémi székesegyházban temetik el. (Más vélemény szerint a passaui Niedernburg kolostor apátnőjeként hal meg, s ott temetik el."

6 A Tankönyvkiadó által 1987. februárban kiadott Magyar Történelmi Kronológia 995-ben történt eseményként rögzíti, hogy „A bajor szövetség megerősítése céljából István feleségül vette Gizella bajor hercegnőt", s még ír 1041-ben történt eseményként arról, hogy Gizella királyné segítségért fordult a Péter királlyal ellentétes szárnyon álló, Aba Sámuel (István király sógora) által vezetett csoporthoz, akik felkeltek Péter ellen és elűzték őt. E könyv többet nem említi Gizellát.

7 Gizella (Gisela, Gisla) 985-ben született a Regensburg melletti Abbach várkastélyában, mint II. Henrik bajor herceg és burgundiai Gizella leánya.

8 Az édesapa (szül.: 951-ben, meghalt 995. augusztus 28-án Gandersheimben és eltemetve a regensburgi Szent Emmeram kolostor templomában; síremlékét az 1. sz. fénykép mutatja be) I. Henrik bajor hercegnek és Judit hercegnőnek volt a gyermeke. I. Henrik bajor hercegnek az a szász (Liudolfinger) herceg volt az édesapja, aki I. Henrik néven lett előbb német király, majd ugyanezen a néven német császár, s akit Madarász Henrik néven emlegetnek. (Madarász Henrik idősebb fia volt Ottó, aki 936-ban I. Ottó néven lett 3. Molnár E., 1964. I. 68., 71., 142. 4. Új Magyar Lexikon 3. k. 1962. 63. 5. Új Magyar Lexikon kiég. k. 1981. 204. 6. Benda K., 1986. 78., 80., 82., 84. 7. GunstP., 1987.25. 8. Taddey G., 1977. 443. 325