A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

PÁL József: Kazinczy Orpheusáról

magasba visz, maga szolgálva szárnyul, Ismeritek: tért, időt átalléphet; egy szárnycsapás - s mögöttünk Mindenségek! (Keresztury Dezső fordítása) A külső, determináló tényezők itt kettős jellemzést kapnak: a „sötét" erőkkel („s nehéz ködéből vak, esős napoknak") szemben áll a természet jóságos megnyilvánulásainak csoportja (Nap, Planéták, lámpa). A Jó és a Rossz közötti választás képességének felismerésével, az öntudatra ébredéssel, s a természet törvényeinek megismerésével az ember szabad lehet, s uralkodhat a vak erőkön. Ugyanez a tanulság hallható ki Mozart Varázsfuvolá)ából is. Az opera elején Tamino öntudatlanul, külső erőknek kiszolgáltatva fekszik az Éj királynőjének kertjében, majd különböző próbákon keresztül, a természet jóságos erői fölötti hatalmat jelképező fuvola segítségével öntudatra ébred, s alkalmassá válik a hatalom gyakorlására, Sarastro-Zoroaszter művének folytatására. A Nap és az Éj, a Jó és a Rossz dualizmusára osztott világban az ember tulajdonában van egy mágikus erejű, szimbolikus tárgy, vagy vezető „Kalauz", ami magát az értelmet jelenti. Orpheus lantja, Tamino fuvolája, Faust pentagrammája (amellyel még Mephisztót is foglyul ejti) mágikus erejével biztosítja tulajdonosának a választás lehetőségét és ezzel az akaratszabadságot. Az ember e tárgyak segítségével képes pozitív irányba befolyásolni a természet törvényszerű működését és a társadalmat. Nagyon jellemző, hogy az olasz „illuminismo" szó egyszerre jelent meg- és felvilágosodást, a különböző titkos társaságok, a szabadkőművesek, illuminátusok, spiritiszták, teozófusok, jakobinusok gyakran ugyanazokért a célokért küzdöttek, mint a „philosophe"-ok.

5 Az Encyclopédie létrehozásának a gondolata - mint Franco Venturi, olasz irodalomtörténész kimutatta

6 - először szabadkőműves közösségekben fogalmazódott meg. André-Michel Ramsay, francia Grand Maítre vallásról vallásra haladt, de sehol sem találta meg az igazságot, míg a szabadkőművességhez el nem érkezett. Fő művében, Les Voyages de Cyrus Rousseau-hoz, Voltaire-hez, D'Alemberthez hasonlóan fejtegeti, hogy az ember boldog ősállapota után bekövetkezett dekadencia lassan vége felé jár, s a világ megújul. „Astrée dóit revenir sur la térre, oú la justice, la paix et l'innocence doivent reprendre leurs premiers droits et oü tout dóit étre rétabli dans sa perfection primitive",

7 1737-ben tartott, Voltaire által is idézett beszédében Ramsay a szabadkőműves négy kötelességét az alábbiakban látta: „la philosophie sage, la morale pure, le secret inviolable, le goűt des beaux-arts". Felszólította a Société des Árts tagjait, hogy tegyenek meg mindent egy enciklopédia létrehozására: „Tous les Grands Maitres en Allemagne, en Angleterre, en Italie et par toute l'Europe exortent tous les sc^avans et tous les artistes de la confraternité de s'unir pour fournir les matériaux d'un Dictionnaire universel de tous les Árts libéraux et de toutes les Sciences utiles . . .". Az idézet további részében külön figyelmet érdemel a többesszámú világosság szó: „De cetté fáson on réunira les lumiéres de toutes les nations dans un seul ouvrage, qui sert comme un magazin général et une bibliothéque universelle . . ."

s Az enciklopédia ügyéhez a tagoknak 10 lajosarannyal kellett hozzájárulniuk. A szép művészeteket és a tudományokat propagáló Orpheust Kazinczy szabadkőműves csatornákon is akarta terjeszteni. Aranka Györgynek még a folyóirat megjele5. A kérdéskör részletes tárgyalása megtalálható Viatte, Auguste: Les sources occultes du Romantisme. Illuminisme - Théosophie 1770-1820. Paris, 1928 vols. I—II. 6. Venturi, Franco: Le orogini deli' Enciclopedia. Torino, 1963. 7. Ramsay, André-Michel: Les voyages de Cyrus. London 1930. pp. 55-56. 8. Venturi i. m. 39. 207