A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

PÁL József: Kazinczy Orpheusáról

nése előtt írta: „Mihelyt Orpheusom ki jön, azonnal Postára teszek belőlle eggy Nyomtatványt. (Te nékem még sem írtad meg, ha nem vagy é szabad Kőmíves.) Kérni foglak osztán hogy szerezz rá vevőket".

9 A platóni dualizmus alapján fejtegeti Swedenborg, svéd misztikus, hogy az égi szellemek valóságos, ható entitások (szellemtan) és hogy a földi dolgok és égi megfelelőjük között állandó, közvetlen kapcsolat van (korrespondancia-tan). A világmindenséget a kétféle (föntről le és lentről föl) mozgás tartja egységben. E gondolatrendszerbe épül a lélek halhatatlanságának gondolata: az emberi lélek szabadon jár át a két világ határán. A keresztény dogmatikával szemben a hermetikus hagyomány megengedi a lélekvándorlás és a reinkarnáció tételét is. Goethe a swedenborgianus eszméket nagyon sokrétűen felhasználja: pl. Faust és a szellem beszélgetése, a Makrokozmosz jele, Mephisztó inkarnálódása, s van egy 1779-ből származó verse is erről: Szellemek éneke a vizek fölött Az emberi lélek tükre a víz: mennyből jön alá, mennyekbe megy föl, s lekényszerül megint a földre, örök utas. (Szabó Lőrinc fordítása) Kazinczy az Orpheusban Palóczi Horváth Ádámmal szemben tagadja a lélek halhatatlanságát, később a Vigasztalásban viszont elismétli a popularizált swedenborgi, goethei szellem- és korrespondancia-tant, s talán még a lélekvándorlás gondolata is felmerül benne. Fölfele tart mindég, lefelé nem az emberi lélek; Égből szállá belénk, és oda visszasiet. Hasztalan a viharok részeg dühe; szép, igaz és jó, Szent egység, s lelkünk erezi, látja, hogy az. A lélek az ellenséges természeten felülemelkedve közvetlenül szemléli („erezi", „látja") a szép, az igaz és a jó objektív, ideák világában létező egységét. A XVIII. század második felében Európa különböző részein létrejövő szekták kidolgozták a maguk fénymisztikáját, amely részben egy tőről fakadt a „philosophe"-ok fényszimbolizmusával.

10 Az illuminátusokat megvilágító fény „une lumiére d'espéce phosphorique", Lumen Dei. Claude Saint-Martin, az alapító szerint: „Je lis á la splendeur de ce feu qui m'éclaire / Que je suis imané de sa propre lumiére", az ember Isten fénye, világossága. Jung-Stillinget a sötétben világító fény rejtett dolgok megismerésére vezette: „la Lumiére qui luit dans les ténébres me conduisit a la connaissance des choses cachées."

11 A titkos társaságok egyik nagy európai központja Bécs volt. Itt dolgozott Franz Anton Messmer magnetizáló orvos, aki az orvosi hipnózis egyik felfedezője és elterjesztője volt. Ugyanekkor itt komponálta Gluck Orpheus c. 9. KazLev. I. 520. 10. Mortier, Roland: Clartés et ombres du siecles des Lumieres. Geneve 1969. Különösen a Lumiére et Lumiére c. fejezet, 13-60. 11. Mortier i. m. 53. 208