A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

VERES László: A parasztüvegek helye a népművészetben

ágakat inspiráló hatása, szemléletmódja késztette vitára, hanem az idealisztikus, tárgyaktól, történeti tényektől függetlenült áltudományos nézetek, melyek leginkább Muszka írásaiban fejeződtek ki. Az írók, művészek, rajztanárok és amatőrök által kialakított nézetek jelentősége abban foglalható össze, „hogy felébresztette és tartósan ébren.tartotta az érdeklődést a néphagyomány csírázó fejleményei iránt".

1

" Bátky Zsigmond 1906-ban Útmutatójában már leszögezte - s ez lényegében az áltudományos nézetekkel szembeni állásfoglalásnak is tekinthető -, hogy a kultúra „. . . nincs népekhez kötve, hanem egyes kisugárzó pontokból más népekhez is átterjed és a népek az emberi művelődés egyes fázisainak csak időleges hordozói".

11 Bátky valami nagyon fontosat érzett meg, olyat, amely a szociális vagy kulturális antropológia képviselőinek nézeteiben kristályosodott ki. Az antropológusok az emberi kultúra vizsgálata során a kapcsolatok szövevényeinek elemzését állítják előtérbe. Az emberi társadalmak, a kultúra rendezése közben dolgozták ki paraszti társadalom, paraszti kultúra vezérfogalmaikat. Tehát nem saját nemzeti identitásuk eredeti rétegeit keresve fedezték fel a parasztságot. A paraszti kultúrát egy összetett kulturális rendszer részegységének tekintik. Ezért elvetik a paraszti önellátásban, zártságban megőrződő kultúra változatlan, eredeti voltáról vallott felfogásokat.

12 Lényegében a kultúra változatlanságáról, örök voltáról vallott nézetekkel szállt szembe Györffy István, amikor munkáiban a felszínen megjelenő, csillogó világ helyett az archaikus, régi formákra irányította rá a figyelmet, és hangsúlyozta a tárgyak különböző történelmi korokban való vizsgálatának jelentőségét.

13 Bátky Zsigmond és Györffy István kutatási eredményeit, és a hozzájuk hasonló nézeteket vallók publikációit Viski Károly szavaival élve az „ázsiai" hagyatéknak tartott népművészeten nevelkedett közönség fölzúdulással fogadta s szívesen vette a magyar ornamentika olyan elméleteit, amelyek a mai szűcs- és szűrhímzések elemeit közvetlenül a honfoglalók ásatag fémemlékeivel kapcsolták össze".

14 A magyar népművészetről az első szintézist Bátky Zsigmond, Györffy István és Viski Károly készítette.

I5 1928-ban a prágai Nemzetközi Népművészeti Kongresszusra készített munkájukban a népviseletek, a népi építkezés, a szűcs- és szűrszabó munkák, a pásztorművészet, a hímzés, a bőrmunka és a faragott paraszti szerszámok által előtérben. A festett bútor, a kerámia visszafogottabb szerepet kapott, és csak jelzésszerűen esett szó a kékfestésről, a mézeskalácsosságról és a templombelsőkről. Az összeállításban az önálló paraszti műveltség hangsúlyozása kapott szerepet, az átmeneti, városias műfajokat nem vették figyelembe. Az 1928-ban felállított műfajstruktúrának - mint ezt Hofer Tamás bizonyította - szinte a közelmúlt népművészeti kiadványaiig követhető hatása volt.

1(1 Egy olyan népművészeti fogalom született, amely köthető volt a jobbágysághoz, majd a jobbágyság felszabadulása után a parasztsághoz. Ez a népművészeti fogalom kirekesztette a „félnépi" műfajokat, mint például a vallásos kisplasztika, útszéli keresztek, kékfestés, mézeskalácsosság stb. Lényegében az 1928ban felállított műfajstruktúra ragadható meg fő vonásaiban. A magyarság néprajzában. A Díszítőművészet c. fejezetet Viski Károly írta. A fejezet összefoglalásában Viski is 10. L. Katona Imre 1977. 92.; Sármány Ilona 1977. 108-109. 11. Bátky Zsigmond 1906. 5. 12. Hofer tamás 1975. 399. 13. Munkái között különösen kiemelésre méltó e tekintetben: Györffy István 1912. 1-24.; Györffy István 1930.; Györffy István 1937. 114-139., 362-371. Györffy néprajzi felfogását, szemléletét L. Hofer Tamás 1984. 35-41. 14. Viski Károly é. n. 275. 15. Bátky Zsigmond-Györffy htván-Viski Károly 1928. 16. Hofer Tamás 1984. 38. 170