A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

FÜGEDI Márta: Jelképes állatábrázolások a református templomok festett bútorzatán

6. kép. Sellő madárral és hallal (Drávaiványi ref. templom mennyezettáblája 1835. és erdőcsokonyai fedeles kazetta) szószékkoronájának a csúcsa, ahol is a jelkép faragott, plasztikus megfogalmazása mindenki számára jól látható, központi helyet kapott. A pelikánt és fiókáit ábrázoló „kisplasztika" általában puhafából készült, és legtöbbször a templom egyéb festett bútorzatához alkalmazkodó színekre festették. A ránk maradt emlékek között találhatók magas művészi színvonalú és kiemelkedő mesterségbeli tudást tükröző alkotások is. Ismerünk azonban ügyetlen, az eredeti jelképes értelmet felidézni már alig tudó példányokat is, ahol a madárszerű forma már inkább csak a hagyomány külsődleges, mint tartalmi átörökítésére képes. Korai, szép példányok elsősorban Erdélyből ismertek, a legrégibbek a 17. század elejéről valók, a legkésőbbiek pedig a 19. század közepe táján készültek. A festett fa pelikánábrázolás mellett a későbbi időkből márványba vagy kőbe faragott domborműként is feltűnik ez a jelkép a szószékeken.

12 A pelikánábrázolás gyakran ismétlődik a templomi bútorzat egyéb helyein is. A mennyezetdeszkák döntően virágos díszítményeí között a kevés alakos ábrázolás vissza-visszatérő témája a holt fiait saját vérével életre keltő pelikán. A megjelenítés érdekessége, hogy a jelképes ábrázolást legtöbbször a szimbólumtól teljesen független virágos-leveles ágas környezetben helyezi el az alkotó, talán, hogy ezzel is harmonikusabban illeszkedjen a figurális tábla a növényi ornamensekkel díszítettek közé. A fentiekhez az egyik legszebb példát a noszvaji református templom 1734-ben készült deszkáján találjuk: a jelképes pelikánábrázolást egy gránátalmákkal körülvett, szép ívű ágakkal rajzolt fa tetejére illesztett fészekbe helyezi a mester.

13 Egészen más jellegű pl. a csengersimai ábrázolása, ahol a pelikánt galambszerű madárkák is körberöpdösik. A karzatdeszkákon, stallumokon fennmaradt pelikánábrázolások közül a legkorábbi ismert a Csiksomlyóról származó, a kolozsvári Erdélyi Nemzeti Múzeumban őrzött 1530— 1540 körül készült stallum.

14 A pelikán jelképe gyakran megjelenik a templomokban használt egyéb tárgyakon, az egyházi szertartás kellékein is, így az úrasztali terítők hímzésein, a szőtteseken, a tá12. Vö. Marosi E., 1975. 78. kép. 13. Vö. Kovács B., 1965. 150. 14. Vö. Balogh J., 1943.264. 159