A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

OROSZ György: Egy XV. századi ikon üzenete a ma emberének

EGY XV. SZÁZADI IKON ÜZENETE A MA EMBERÉNEK OROSZ GYÖRGY Valamely művészeti alkotás már az első benyomások után elnyerheti tetszésünket. De ez még csak felszínes vizsgálódás. A tetszésnek van egy mélyebb formája: a műélvezet. A mű „élvezete" annál gazdagabb lesz, minél jobban ismerjük a téma vonatkozásait. A műalkotás felszíne mögött meghúzódik egy másodlagos jelentés, amely az alkotó kortársai számára még nyilvánvaló lehetett. Különösen igaz ez akkor, ha a téma bibliai. A Bibliából vett témák sok esetben alkalmasak aktuális mondanivaló hordozására, aminek megértéséhez alapos háttérismeretre és a mű dekódolására van szükség. „Igazi" műalkotás csak a reális társadalmi valóság összefüggéseiből keletkezhet, s a mondanivaló bennük a nembeliség szférájába emelve, az általánosítás legmagasabb fokán fogalmazódik meg. Ezért is szólhat Andrej Rubljov Szentháromság (oroszul: Troica) ikonja, bár több áttételen keresztül, a XX. század emberéhez is (1. kép). A Troica iránt - csodálatos soksíkúsága miatt - nemcsak a képzett teológusok és az egyszerű istenhívők éreztek és éreznek vonzódást, hanem azok is, akik távol állnak a vallástól. Hogy miért? A Troica tartalma nem szorítkozik csak a teológiai értelmezésre, hanem sokkal tágabb jelentéssel bír: a mindent átfogó egység, az egész világot besugárzó szeretet szimbóluma. Rubljovról és Troicájáról bőséges szakirodalom áll rendelkezésre orosz nyelven. Munkásságát legjobban talán Lazarev, V. N

] monográfiája foglalta össze. Magyarországon is megjelent néhány közkézen forgó kiadvány,

2 amelyek betekintést nyújtanak az orosz ikonfestészetbe, s foglalkoznak, bár nagyon röviden, a Troicával is. Mivel Andrej Rubljov neve a középkori orosz művészet szimbólumává lett, és a Troica ennek a kultúrának egyik legcsodálatosabb alkotása, szükségesnek láttuk, hogy részletesen szóljunk az ikon keletkezésének történelmi, politikai és ideológiai hátteréről, művészeti értékeiről, valamint a máig érvényes mondanivalójáról. A Szentháromság dogmája a teológia szerint misztérium, azaz olyan hittétel, amelyet az ember saját erejéből nem tudna megismerni, s miután a kinyilatkoztatás révén értesül róla, azt megérteni képtelen. A dogma lényege, hogy az egy és ugyanazon isteni természetet három egymástól különböző személy birtokolja, az Atya, a Fiú és a Szentlélek. A három személy minden tökéletességgel egyenlő mértékben és végtelen fokon rendelkezik, csak eredetét tekintve különbözik egymástól. A korai kereszténység feladta korábbi hatalomellenes álláspontját, s megváltozott a megváltásról vallott nézete is. Most már az emberiség bűneinek eltörlését várták az 1. Lazarev, V. N. Andrej Rubljov i jego skola. M., 1966. 2. Hazai kiadványok az orosz ikonfestészetről: Rúzsa György: Ikonok könyve. Bp., 1981. Az orosz művészet története. A kezdetektől napjainkig. Bp., 1983. Az orosz művészet mesterei. Ötven rövid életrajz. Bp., 1986. 141