A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

RÉGÉSZETI TANULMÁNYOK - JOÓ Tibor: A sajókazai vörösmárvány tabernakulum

Nyírbátori tabernákulum, 1520-1526. mészkő; Nagyvarsányi tabernákulum, 1523. mészkő; Ágotakövesdi tabernákulum, 1534. mészkő; Tabernákulum Csővárról, 1530-1540. mészkő. A sajókazait, korábbi keletkezési időpontján túlmenően kiemeli és az érdeklődés előterébe helyezi az is, hogy vörös márványból készült, márpedig annak a beszerzése és a faraghatósága is más kérdéseket vet fel, mint a különféle (kemény vagy puha) mészkövek használata esetében, mások a szerszámok, mások a megmunkálási módozatok. Vörösmárvány-lelőhely a mi környékünkön (Sajókaza környékén) nem ismeretes, ilyen kőanyagot csak a dunántúli Bajóton, Kővágószőllősön, Nemesvámoson, Siklóson, Süttőn, Süttő-Piszke bányájában, Tardosbányán és Tatán ismertek és termeltek ki.

3 A kőanyag fajtája, megmunkálási módja, az alkalmazott díszítőmotívumok is alapul szolgáltak ahhoz, hogy a nem ismert alkotó művészt, műhelyt próbáljuk felderíteni, így elindulva, s megismerve Balogh Jolán: A márvány madonnák mestere (Mátyás király szobrásza) című kiváló tanulmányát,

4 1981. február 18-án

5 - fénymásolatot küldve a sajókazai pasztoforium rajzáról és fényképéről - levélben írtam arról, hogy „Néhány motívum nagyon hasonlít a zágrábi szentségtartó fülke díszeihez". E tanulmányban mutatta be ugyanis Balogh Jolán az 1491-ben a Frangepán család megrendelése alapján e család Hreljin nevű vára Szent György tiszteletére emelt templomába készített tabernákulumot és talált kapcsolatot a „Márványmadonnák mesterével". Balogh Jolán válaszában az alábbiakat közölte:

6 „Megfigyelésével teljesen egyetértek, a rozettamotívum valóban nagyon hasonló. Jó lenne a tabernákulumot alaposan megvizsgálni a márvány technika szempontjából. A mesterre igen jellemző a fúró használata. Kérdés tehát, vannak-e rajta fúrónyomok, kis kerek pontok. Hasznos lenne a provenienciát is megtudni. Györffy két kazai templom adatait közli. Az egyik Szt. János ágostonos monostor, a másik Szt. Vid temploma. Mindkettő állt már a XIV. század első felében. Tehát Kaza jelentős hely lehetett, mint a Rátót nemzetség birtoka. Nagy kérdés még a címer megfejtése. A tabernákulum mecénása nyilván kapcsolatban volt az udvarral." A Frangepán tabernákulum rosettadísze 3 motívum kapcsolatából és ismétlődéseiből van összeállítva, az egyik virágmotívum hasonlít is, de csak 5-5 sziromból áll, s a „Márványmadonnák mesterének" Londonban őrzött Madonna domborművén ugyancsak van egy hosszabb rozettasor körbefoglalt, 6-6 szirmos virágokkal. Azt kell mondanunk, hogy a sajókazai motívum már továbbfejlesztett és nehezebben elkészíthető munka. A Márványmadonnák mestere említett horvátországi, nagyvázsonyi, budai és visegrádi műveinél Balogh Jolán hangsúlyozza, hogy „különösen feltűnő a fúróval kimélyített pontok sorozata. Ez a motívum a mester faragási technikájának legsajátosabb jele, megtalálható a firenzei Bargello domborművein éppen úgy, mint Forliben a Numai síremléken".

7 Mielőtt összehasonlításokat tennék, még utalnom kell arra a feltétlenül helytálló megállapításra, hogy e kor számos műalkotása mind művészi jelentőségével, mind történeti vonatkozásával világos tanúbizonysága annak, hogy Mátyás udvarának művészi kultúrája hogyan terjedt ki közvetlen környezetének tagjai által messzi vidékekre. Ezt bizonyítják mostani vizsgálódási területünkön a legtöbb tabernákulum készíttetőjének kapcsolatai és életútja, de az is, hogy a „Márványmadonnák mestere" és a Mátyás által 3. KőfalviL, 1980. 4. Balogh J., 1980. 5. JoóT., 1981. II. 18. 6. Balogh J., 1981. III. 13. 7. Balogh J., 1980. 246