A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)
TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - GYULAI Éva: Borsod Vármegye Rákóczi hamvainak hazahozatalánál • Adalékok az ünnepek viselettörténetéhez
(2. kép) - beszédében köszöntötte a hazatérő bujdosókat: „Vármegyém népe!" Bercsényi hős huszárainak ivadékai! Ne feledd ünnepséged közben, hogy e szent hamvak iránt való hála és kegyelet kérdése téged közelebbről érdekel, mert a te szűkebb kis hazád, a nagy fejedelem és bujdosó társainak dicső emlékével a legszorosabban összeforrt . . ," 17 A beszédre rázúgó viharos éljenzés után Blazsejovszky Ferenc apátplébános beszentelte a hamvakat, majd Thuróczy Pál ózdi evangélikus esperes imát tartott, mely után a vasúti kocsi ajtaját bezárták és a vonat lassan megindult Kassa felé. 18 Az ünnepségsorozat legfényesebb eseményén, a bujdosók hamvainak kassai dómban való elhelyezésén az ünnepi menet leglátványosabb része a Rákóczi vármegyék egyesített díszbandériumának felvonulása volt (3. és 4. kép). Ebben a legtöbb taggal Zemplén - 46 fő - és Borsod - 35 fő - vett részt. A borsodiak bandériumának tagjait már az október 4-i törvényhatósági közgyűlés kijelölte, szervezésére Melczer Géza kamarás országgyűlési képviselő és Posztóczky Iván kérettek föl. A huszárcsapat névsorát minden helyi orgánum közölte: Batta Antal, Bolvári Andor, Beniczky Aladár, Bottlik István, Bónis Sándor, Demeter Ernő, Dobozy Dániel, Elek Árpád, Grőber Károly, Görgey László, Geőcze Bertalan, Hosszufalussy Lajos, gróf Haller Pál, Kérészi Barna, Lossonczy István, Melczer Géza, Melczer László, Mocsáry Lajos, Miklós Elemér, Nikkel József, Orczy Zoltán, gróf Péchy Kálmán, Prónay Endre, Posztóczky Iván, Répászky Béla, Stein Rezső, Szentimrey József, Szepessy Orbán, Szomjas Aladár, Vidats János, Várnay Bertalan és két trombitás. A díszbandérium a középkorból ismert hadszervezetnek, a banderiális hadseregnek késői utóda, amely a historizmus korszakában már csak külsőségeiben élt és támadt fel, mintegy élő díszletét szolgáltatva a kor történeti jellegű ünnepségeinek. A milleniumi rendezvénysorozat kiállítása és díszbandériumai ebben a tekintetben is mintául szolgáltak, így Szendrei Jánost a milleniumra megjelenő nagy hadtudományi munka 19 szerzőjét, a milleniumi kiállítás hadtörténeti csoportja rendezőjét, a kassai Rákóczi ereklyekiállítás szervezőjét kérték fel a budapesti díszbandérium ruháinak megtervezésére, akinek ebben a munkában segítségére volt Nemes Mihály történeti festőművész, a nagy viselettörténeti monográfia 20 illusztrátora. Az általuk tervezett és rendezett díszbandérium kísérte budapesti útján a fejedelmet a Bazilikáig, felravatalozása színhelyéig. 21 Természetes volt, hogy a kassai ünnep pompáját is a jelmezekbe öltöztetett lovas díszmenetek emelhetik leginkább. Az ország vármegyéi különböző népies és egyenruhákba bújtatott csapatokkal jelentek meg Kassán, a Rákóczi vármegyékként megnevezett törvényhatóságok pedig díszbandérium kiállítására kaptak jogot. A témára vonatkozó dokumentáció szegényes volta miatt, s mert a kapcsolódó levéltári vármegyei iratanyagnak sem sikerült nyomára akadni, nem kevés feltételezésre vagyunk utalva, ha azt kutatjuk, milyen források alapján készült a borsodi díszbandérium felszerelése. Már az sem egyértelmű, miért éppen a Bercsényi huszárokra esett a rendező szervek választása, hiszen kézenfekvőbbnek tűnt volna, ha a fejedelmet utolsó útjára híres testőrségének a palotás ezrednek korhű öltözékében kísérik, s nem a vele együtt halottaiban hazatért főgeneralisa, Bercsényi ezredének egyenruhájában. A választ abban az újságokban közölt hírben lelhetjük meg, mely szerint Vadnay Tibor főjegyző az 1906. október 6-i közgyűlésen tett javaslatában azért áll ki a Bercsényi huszárok felszerelése 17. Ünnepi beszéd, melyet II. Rákóczi Ferenc hamvainak átszállítása alkalmával Miskolcon a vasúti állomáson 1906. október hó 28-án dr. Tarnay Gyula tartott. Miskolc, 1906. 18. Miskolczi Napló, 1906. október 30. 19. Szendrei J., 1896. 20. NagyG., 1900. 21. Budapest, 30. évf. 1906. 299. sz. 8. 392