A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

KÖVÉR Árpád: Közművelődés Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a hetvenes – nyolcvanas években

dalmi összefogás is csak szűkebbre tudta vonni a rést az igények és a lehetőségek között, amely a megyei tanács - országos figyelmet is kiváltó - rekonstrukciós pályázatai nyomán kibontakozott, de az országos mutatókat így sem sikerült elérni. (Az eléggé túl nem becsülhető társadalmi összefogás érzékeltetésére érdemes kiemelni, hogy a kulturális célú beruházásokra, felújításokra a hetedik ötéves tervben számos kistelepülésen is terveznek társadalmi munkát. Olyan községekről van szó, mint Abaújszolnok, Alacska, Árka, Bükkmogyorósd, Büttös, Hernádszentandrás, Hejce, Sajóörös, Sajópetri, Vatta stb.). Szerencsére a fentebb említett hátrányok nem vezettek passzivitáshoz, ellenkezőleg: megsokszorozták a megyei, helyi tanácsok és a lakosság erőfeszítéseit. E pozitív folyamatnak legfőbb bizonyítéka, hogy éppen az utóbbi évtizedben, vagyis az egyre nehezedő gazdasági körülmények közepette haladta meg a megye kulturális ágazata tárgyi, anyagi, személyi feltételeinek fejlesztése az országos fejlesztések ütemét. Ebben az időszakban teljesedett ki kisvárosaink intézményhálózata, kapott új otthont Miskolcon a múzeum, a levéltár és a szimfonikus zenekar. Népművelőink országosan is nagyra értékelt újításokkal, kísérletekkel hívták fel magukra a figyelmet. Olyan kezdeményezésekre gondolunk, mint: a művelődési otthonok, központok közös fenntartása; a „nyitott ház"; az encsiek és a megyei moziüzemi vállalat együttműködési megállapodása a Szovjet Kultúra és Tudomány Házával stb. A megyében folyó közművelődési tevékenység elismerésének bizonyítékaként értékeljük, hogy a művelődési kormányzat megbízásából és támogatásával egy sor regionális, országos, sőt nemzetközi közművelődési, művészeti seregszemlének adhat otthont rendszeresen a megye, Miskolc és más városain, településein: Ifjú Horváth István Nemzetközi Színjátszó Fesztivál (Kazincbarcika); Nemzetközi, Észak-Magyarországi Néptáncszeminárium (Sárospatak); Országos Rövidfilm- és Tv-Fesztivál (Miskolc); Országos Közművelődési Filmfórum és Tanácskozás (Miskolc); Fafaragók Országos Kiállítása és Konferenciája (Miskolc); Miskolci Országos Grafikai Biennálé; Miskolci Téli Tárlat; Miskolci Nyár; Országos Zeneiskolai Versenyek (Leninváros, Miskolc); Miskolci Nyári Egyetem; Aggteleki Környezetvédelmi Szeminárium; Országos Kis Jankó Bori Hímző Pályázat és Kiállítás (Mezőkövesd); Országos Amatőr Képző- és Iparművészeti Kiállítás (Ózd); Országos Kazinczy Szép Magyar Kiejtési Verseny (Sárospatak); Szerencsi Kaláris stb. A közművelődés, illetve a művészetek iránti megbecsülést tükrözi, hogy a megyei tanács 1982-ben a következő díjakat alapította: Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Szabó Lőrinc, Izsó Miklós, Déryné, Reményi Ede, Lévay József és Erdélyi János Díja, illetve a megyei tanács Alkotó Díja - egyedi plakettekkel és pénzjutalommal, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács Nívódíja személyek és csoportok számára - szintén egyedi plakettel és pénzjutalommal. Az ötödik és a hatodik ötéves tervben a megye kulturális ágazatának fejlesztési politikáját az jellemezte, hogy a nehezebb gazdasági körülmények ellenére a korábbi évtizedekénél nagyobb célokat tűzött ki és a központi, tanácsi pénzeszközökhöz, beruházásokhoz meg tudta nyerni a lakosság, a vállalatok, a szövetkezetek támogatását, a megvalósításhoz cselekvő részvételüket. Ennek köszönhető az ágazat fejlődésének országos ütemet meghaladó dinamikája. A közművelődés feltételeinek javítására 4 művelődési központ létesült, nagyrészt társadalmi munkával. Bővült a könyvtárhálózat is. A megyei tanács által a községi művelődési intézmények rekonstrukciójára kiírt pályázat vitathatatlanul sikert hozott. E pályázat célja az, hogy a rendelkezésre álló megyei és helyi pénzeszközök egyesítésével a meglevő épületek állagát a közművelődés korszerű igényeihez igazítsák. Az érdeklődést jelzi, hogy 65 helyről érkezett be pályázat, közülük 39 település igényét tudta effektív támogatásban részesíteni a megyei tanács, mintegy 12 millió forinttal kiegészítve a helyileg előteremtett több mint 18 millió 43