A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

KÖVÉR Árpád: Közművelődés Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a hetvenes – nyolcvanas években

forintot. Mivel az egy községet érintő rekonstrukció általában kisebb volumenű és a kivitelező kapacitás helyben van, ez a forma perspektivikusan is fenntartandó. Érdemes dicsérőleg megemlíteni azokat az eredményeket is, amelyeket néhány település annak ellenére ért el, hogy a megyei tanács, korlátozott pénzeszközeiből, nem tudott számukra anyagi támogatást adni. Sokszínű és gazdag a megye zenei élete. Évről évre sikeresek a bérleti hangversenyek. Több klub- és kamarahangverseny jutott el kistelepülésekre, iskolákba, diákotthonokba, munkásszállásokra. Megyénk kórusmozgalmát nagy minőségi különbségek jellemzik. Több együttes képvisel kiemelkedő művészi színvonalat, szereplésével rangot és megbecsülést szerezve itthon és külföldön egyaránt. A másik pólusról viszont egyértelműen kimutatható, hogy az elhanyagoltság a helyi vezetés erőtlenségére, nem pedig az érdeklődés hiányára vezethető vissza. Amilyen örvendetes pl., hogy a nagy múltú mezőkeresztesi református egyházi énekkar meg tudta őrizni kontinuitását az államosítások, a politikai rendszerváltozás után is, annyira elszomorító, hogy a keresztesinél régebbi énekkar Sajóvelezden a negyvenes évek végén elsorvadt. Hasonló példákat - sajnos - hosszasan lehetne sorolni. A megyei moziüzemi vállalat, egyetlen kulturális vállalatunk jelentős szerepet tölt be megyénk közművelődésében. Munkájában tudatosabbá vált a réteg- és korosztályi igények kielégítése. Rendszeressé váltak a falusi, a munkás és a szovjet filmnapok, a közönség és az alkotók találkozásai. Megkezdődött az igények és lehetőségek reálisabb, az új technikát (pl. a videózást) bekapcsoló közelítése. Ez a mozihálózat elavult állagát tekintve biztató elmozdulásnak ígérkezik. Fontos tényező megyénk kulturális életében az amatőr művészeti mozgalom, amelynek számos területe az ország élvonalába tartozik. Néhány csoport kiemelt módszertani kísérletet is folytat (néptánc, pávaköri, népi díszítőművészet, tárgyalkotó népművészet). Több ezerre tehető a művészetekkel foglalkozó amatőrök száma. A fejlődés ígéretes jelei mutatkoznak a megye bábmozgalmában. Kiemelkedő színvonalon működő amatőr művészeti együtteseink: a Hegyalja, a Bodrog, az Avas, a Matyó néptáncegyüttesek: a miskolci, sárospataki, sátoraljaújhelyi kórusok; Kazincbarcika, Miskolc, Ózd amatőr képzőművészeti körei; Domaháza, Mezőkeresztes, Taktaszada, Tardona hagyományőrző együttesei. Figyelmeztető azonban, hogy az utóbbi években bizonyos stagnálás, az elöregedés jelei is mutatkoznak ezen a területen. A közművelődési dokumentumok és az ifjúságpolitikai intézkedések kedvező hatással voltak a fiatalok művelődési feltételeinek alakulására. A megyei tanács 1972-től évente mintegy 2 millió forint támogatást adott erre a célra. A tanulóifjúság körében nőtt az érdeklődés a könyvtár, a múzeum, a művészeti rendezvények iránt. Növekedett a színház iránti igény. Kialakult az iskolamozi-hálózat. A művelődési intézmények látogatóinak többsége az ifjúságból kerül ki. Az ifjúsági klubmozgalom a fiatalok szinte valamennyi rétegét átfogta, de különösen a kistelepüléseken élő fiatalok számára jelentett lényeges változást. Ezek egy részében ma is ez az egyetlen művelődési közösség. A fiatalok közművelődése, különösen az igényes tömegszórakoztatás megszervezése azonban jobbára az előbbiek ellenére is csak deklarált cél maradt. A megyében élő szlovák és német nemzetiségű lakosság művelődési helyzete alapvetően nem tér el a megye egészétől. Elsősorban az anyanyelvi kultúra és a népművészeti hagyományok ápolása terén figyelemre méltó a fejlődés. A kulturális terület fontos intézménye a //. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár. A tudományos tevékenység fejlesztése és az alapfunkció ellátásának folyamatos javítása mellett tudatosan törekszik a közművelődési tevékenység kiszélesítésére (pl. irodalmi estek, tárlatok rendezése). Évente több tanulmányt jelentet meg a könyvtár. A rendszeresen megjelentetett ajánló bibliográfiák, évkönyvek és a Borsodi Könyvtári Híradó a 44