A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

NÉPRAJZI TANULMÁNYOK - BODNÁR Mónika: Adatok Tornaújfalu népi táplálkozásához

GOMBATÉRKÉP közepes, jó gombatermo terűtec akasztották a padra vagy a komorába. Ezen a ponton a táplálkozást és a gyógyítást nagyon nehéz - és szükségtelen is - szétválasztani. A teák közül sokat különböző betegségek gyógyítására használtak. A szóban forgó faluban a hársfa (Tilia-féle) virágját, a székfűt (Matricaria charmomilla), a szeder (Rubus caesius) levelét, a csipkebogyót (Rosa canina) és a bodzavirágot (Caprifolia-caea) gyűjtötték. A kilenc fűből főzött teába többek között bodzát, hársat, karftillát, csipkebogyót és cickafarkot (Achillea millefoliúm) tettek. A leggyakoribb a székfű vagy más néven kamilla. Ezt a gyerekeknek és betegeknek adták többek között székrekedés ellen. Az íremet (Üröm, Artamisiaféle) is gyűjtötték teának, mert étvágygerjesztő hatású. Az ember már régóta gyűjti táplálkozás céljára a gombát. Magyarország területén évente több millió kg ehető gomba terem.

12 Jó gombatermő területnek az avarral borított erdőtalajok, a mélyebb fekvésű lapos völgyek, a hegyek északi, mohás, lankás lejtői, valamint az erdőszélek, ligetes erdők, nedves talajú legelők tekinthetők.

13 KalmárMakara gombatérképe

14 szerint Északkelet-Magyarország jó gombatermő területnek számít (1. kép). Ennek alapján Tornaújfalut is ide sorolom, a község ugyanis közvetlenül határos a térképen jelzett jó gombatermő területtel.

15 Társadalmi hovatartozástól függetlenül

16 a falubeliek gyakran elmentek gombázni. Előfordult, hogy a mezőn ebéd után, amíg az asszonyok és a gyerekek pihentek, egyes férfiak egy kisebb korcost teleszedtek gombával. A hagyomány szerint Péter-Pál veti a gombát, csak e nap után szokták szedni. A következő fajták közismertek: tinóru vagy tinórru (Boletaceae); galambgomba (Russula); csirkegomba; pecérke; úrigomba (ízletes vargánya, Boleteus edulis); tarkaszárú, vagy tölgy faszepe. Az összegyűjtött gombát frissen fogyasztották, vagy szárítással tartósították. Mindkét felhasználási mód gyakori. A gomba szárítása kétféleképpen történt, egyrészt a kemencében kenyérsütés után, 12. Kalmár-Makara, é. n. 19. 13. Kalmár-Makara, é. n. 37. 14. Kalmár-Makara, é. n. 38. 15. A vizsgált község erdeje nagyrészt Magyarországhoz tartozik, az erdőben húzódik az országhatár. 16. Jelentős társadalmi különbségek nem voltak a faluban. 737