A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)
NÉPRAJZI TANULMÁNYOK - BODNÁR Mónika: Adatok Tornaújfalu népi táplálkozásához
ADATOK TORNAÚJFALU NÉPI TÁPLÁLKOZÁSÁHOZ BODNÁR MÓNIKA Tornaújfalu 1 - ez a valamikori Torna megyei kisközség ma a Kassa vidéki járáshoz (okres Koáice-vidiek) tartozik. Lakosai magyar nemzetiségűek. A község és környéke néprajzi szempontból feltáratlan területnek számít. 2 Jelen dolgozatomban e mintegy négyszáz lelket számláló kisközség hagyományos népi táplálkozásával és az abban bekövetkezett változásokkal kívánok foglalkozni. A népi táplálkozáskultúrában nagyon fontos szerepük van a növényi alapanyagú ételeknek. 3 A paraszti gazdaság lényeges eleme, hogy önellátásra törekszik. Az emberi létfenntartás legprimitívebb, legarchaikusabb módja az emberi lakóhely környékén termő növények összegyűjtése táplálkozás céljaira. Ennek elemei hosszú időn keresztül fennmaradtak, még napjaink fejlett társadalmában is előfordul az erdő, mező növényeinek gyűjtése. A gyűjtögetés hagyományosan női munka, 4 általában nők és gyerekek végezték, de olykor a férfiak is besegítettek. Az összegyűjtött füvek, virágok, bogyók stb. többfajta célra is felhasználhatók. Én itt elsősorban a táplálkozásra felhasznált növényekre és fogyasztási módjukra térek ki, ám sok esetben ezt nehéz elválasztani a gyógyítástól. Az összegyűjtött növények legegyszerűbb felhasználási módja a nyersen való fogyasztás. Erre több utalást találunk az irodalomban, 5 ezek szerint több vidéken nyers állapotban fogyasztották pl. a somot (Cornus mas 6 ), kökényt (Prunus spinosa), galagonyát (Cratalgus oxycantha), makkot (a bükk makkját - Fagus silvatica), mogyorót (Co1. A falu nevének alakulása: 1773 Új-Falu, Korabinszky Lexikon 1786, Lipszky Repertórium 1808 Újfalu, 1863-1913, 1938-1945 Tornaújfalu, 1920 Turnava, Turnanská Nova Ves, 1927-1938,1945-1948 Turnianska Nova Ves, Torna-Újfalu, 1948-1964 Turnianska Nova Ves, 1964 Nova Bodva. 1964-ben összevonták két szomszédos településssel, Horvátival (Chorváty) és Vendégivei (Hosiovce nad Bodvou). Vö.: Majtán, M. 1972. 64. 2. Bár jártak néprajzkutatók a faluban és környékén, a lehetőségek még nagyrészt kiaknázatlanok. Viseleti anyagot gyűjtött Tornaújfaluban Méryné Tóth Margit-gyűjtésének rövid, ismeretterjesztő célt szolgáló összefoglalója jelent meg a CSEMADOK KB képes hetilapja, a Hét egyik számában. Az utóbbi években Barna Gábor a búcsújárás és a vallási élet szokásait vizsgálta a faluban. 1968-ban a Néprajzi Kutatócsoport dolgozott a környéken, két közeli településen, Szádellőben (Zádiel) és Nagyidán (Velká Ida) végeztek felméréseket. Szanyi Mária Jánok (Janik) község földművelését dolgozta fel. Tágítva a kört, a Bódva-völgyből ismerünk néhány leírást. Vö.: Gunda B., 1973.; Sz. MorvayJ., 1950.; Ruitz /., 1965. A szlovák kutatók közül MarkuS, M. 1972. tanulmányát kell megemlíteni. 3. A növényi alapanyagú táplálékok kutatása a népi táplálkozás kulcskérdése. Erre Bődi E. is utal. Vö.: Bődi E., 1984. - további irodalmi utalásokkal. 4. Györffy I. é. n. 16. 5. BátkyZs.;é. n. GundaB., 1938.; GundaB., 1960.;MárkusM., 1941.; UjváryZ., 1957. 6. A latin megnevezéseket a következők alapján közlöm: Gunda B., 1938.; Gunda B., 1960.; Kalmár-Makara, é. n.; Rátóti J.-Romváry V., 1980. 735
